Külföld

Andor: Sikerrel harcolhat a kormány az uniós milliárdokért

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2012. 02. 22. 05:50

A magyar uniós biztos szerint hamarosan nyugvópontra juthatnak a Magyarország elleni eljárások, a kormány pedig megakadályozhatja a többmilliárdos elvonást. Andor László azt viszont szomorúnak tartja, hogy sok panasz érkezik a magyar törvényekkel szemben. Interjú.

Korábban a témában:

Az Európai Bizottság szereti Magyarországot?

Igen. Sőt, Olli Rehn pénzügyi biztos úr  például egyszer elmondta az ülésen is, hogy gyermekkora óta nagyon szereti Magyarországot, amelyben a futballnak nagy szerepe van. Ha az unió haragszik, akkor érte, Magyarországért haragszik. Főleg, mivel nincs olyan messze az elnökség időszaka, ami egy nagyon jó együttműködés volt.

Andor László (Andor László)
Teljesíthető feladatok kellenek
Fotók: Neményi Márton

A Bizottság mégis hamarosan dönthet a Magyarországnak a kohéziós alapból szánt pénzek egy részének felfüggesztéséről, 2013-tól. Ez lenne az első alkalom, hogy a túlzottdeficit-eljárásra ilyen büntetést szab ki az EU. Mért épp Magyarországgal statuálnak példát?

Olyan stádiumba érkezett Magyarország, amelybe eddig más még nem jutott el. Van olyan tagállam, amelynek ennél nagyobb a deficitje, de nem olyan régóta küzd ezzel a problémával, mint hazánk. Mivel azonban Magyarországon nagyon régóta húzódik ez a folyamat és az utolsó, kritikus időszakban nem tették meg azokat a lépéseket, amelyeket a Bizottság javasolt a fenntartható korrekció érdekében, ezért döntött úgy a testület január elején, hogy továbblépteti a folyamatot. Ezért van most napirenden egy ilyen döntés, amely a bizottsági vitától és Olli Rehn előterjesztésétől függ. Szerintem az a helyes, ha egy arányossági elv érvényesül, azaz a szabály megszegésének mértékétől függ a pénzügyi következménye. Illetve nem állítja olyan feladat elé a magyar kormányt, amely nem teljesíthető.

Ez mit jelent?

Nem arról van szó, hogy jövő hónaptól jönne egy pénzügyi büntetés, hanem a jövő év elejétől lenne felfüggesztve a kötelezettségvállalás, amennyiben addig a magyar kormány nem korrigálja fenntartható módon a pályát. Erre pedig még sok ideje van.

Mennyi pénzt jelenthet ez?

Ez elméletileg az egész kohéziós alapot érintheti. A rendeletben, amely alapján a Bizottság most eljár, nem definiálták, hogy milyen deficit túllépés esetén milyen mértékű kohéziós alap megvonás történik. A több helyen emlegetett 1,7 milliárd euró (kb. 500 milliárd forint) egy olyan elméleti maximum, amelyet nem valószínű, hogy teljes egészében felfüggeszt az unió.

Andor László (Andor László)
A Bizottság a kötelességét teljesíti

Hogyan értékeli jelenleg a magyar kormány és az Európai Bizottság viszonyát? A januári fagyos viszony után enyhülés látszott, ám két hete Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy: „ahogyan velünk és rólunk beszélnek, az bizony nem barátaivá tesz minket az Európai Uniónak és az európai gondolatnak, hanem inkább ellenfelévé”.

Szerintem a legfeszültebb időszak még decemberben volt, amikor maga Barroso elnök két levelet is írt és erre nem kapott a megítélése szerint megfelelő választ. Ez a periódus olyan feszültséget mutatott, ami tényleg ritka az uniós intézmények és egyes tagországok között. Január elejétől ez már oldódni kezdett. A Bizottságnak ugyanakkor el kellett végeznie a dolgát: uniós jogi szempontból meg kellett ítélnie azokat a törvényeket, amelyek az év során születtek. Ez pedig következményekkel járt.

Azaz nem egy adok-kapokról van szó, amelyben a levélváltás után három kötelezettségszegési eljárás, majd a túlzottdeficit-eljárás jött?

Van egy túlzottdeficit-eljárás, amely évek óta folyik, illetve van egy reagálás az elmúlt időszak új törvényeire. Harmadikként pedig van egy pénzügyi segítségnyújtási kérelem. Ezeket az ügyeket szét kell választani akkor is, ha ezek most időben összecsúsztak.

Andor László (Andor László)
Brüsszelben is májussal számolnak

Mennyire gyorsan lehet megállapodás a kötelezettségszegési eljárásokban kifogásoltakban a kormány múlt heti válaszlevelének tükrében?

A válaszokat az illetékes biztosok – Olli Rehn és Viviane Reding – megvizsgálják. A történet akkor tud nyugvópontra jutni, ha ezek a válaszok tartalmaznak olyan vállalásokat, amelyek a biztosok szerint kielégítőek, mivel kihatással vannak a pénzügyi segítségnyújtásra, hiszen annak vannak feltételei, első sorban a jegybank függetlenségét illetően. De ahhoz még idő kell, hogy a Bizottság áttekintse a magyar választ.

Ezzel a rossz nemzetközi megítélés is enyhülhet?

A rossz nemzetközi megítélést nem a Bizottság kreálta. Sőt, épp azért érte bírálat a testületet, hogy miért ilyen lassan reagált, miért nem próbált meg korábban beavatkozni.

Reális, hogy márciusban elkezdődjenek az IMF-tárgyalások és májusra megállapodás szülessen?

Ez egy reális forgatókönyv és nagyjából mindenki ezzel is számol.

Várhatóak további eljárások Magyarország ellen?

Mivel az elmúlt év végén nagyon sok törvény született, nem lehetett mindent egyszerre megvizsgálni. Prioritást kellett adni azoknak, amelyekről a Bizottság már korábban párbeszédet folytatott a kormánnyal. Január 11-én a Bizottság már jelezte, hogy vizsgál további törvényeket is, de ehhez idő kell. A belső piaccal, adózással kapcsolatos törvényekkel, illetve a Munka törvénykönyvével kapcsolatban is folyik egy vizsgálat.

Andor László (Andor László)
Nagyon sokan panaszkodtak

Ennyire rossz lenne a törvényalkotás Magyarországon?

Akkor indul el a Bizottság ezen az úton, amikor az érintettektől – társadalmi csoport, vagy akár magánszemélyek – panasz érkezik. Ilyenkor kötelessége a Bizottságnak megnéznie, hogy uniós jogba ütközik-e a tagállami gyakorlat. A szomorú helyzet az, hogy nagyon sok panasz érkezett az elmúlt másfél évben.  Valószínűleg azért, mert a törvény-előkészítés nagyon gyors volt, sok esetben nélkülözte az érintettekkel való konzultációt.

Megszokott, hogy ennyire sok bejelentés érkezik?

Ez nem hétköznapi eset, még nem láttam példát ilyenre.

Hétfőn elfogadták a görög mentőcsomagot, sokan mégis úgy spekulálnak, hogy Görögországnak hamarosan távoznia kell az eurózónából. Hogy látja ezt?

Azt gondolom, hogy az eurózóna bővítendő, nem szűkítendő. A monetáris unió egy olyan projekt, amelynek egyesítenie kell Európát, nem pedig megosztani.

Sokan kritizálják az új magyar felsőoktatási törvényt, amelyről Hoffmann Rózsa konzultációt fog folytatni. Az egyetemi hallgatók „röghöz kötése” sért uniós jogot?

Ezt Vasziliu biztos feladata lesz megítélni, amíg ő nem fejezi be a vizsgálatot, nem szeretnék véleményt mondani. Az tény, hogy a régiónkban komoly probléma az elvándorlás, az „agyelszívás”. A megoldást elsősorban helyi szinten kell megkeresni.

Andor László (Andor László)
Nem baj, ha elmennek a fiatalok, csak jöjjenek is vissza.

Magyarország rosszul áll a közoktatásból való lemorzsolódással. Mit tehet az unió?

Az általános- és középfokú oktatás színvonalának javítására, illetve az esélyegyenlőség megteremtésére kell figyelni. A hátrányos helyzetű régiókban meg kell erősíteni nem csak az iskolai, de már az óvodai részvételt is.

Az unió több országában a fiatalok fele, Magyarországon a negyede munkanélküli. Mi a megoldás?

Kidolgoztunk egy új kezdeményezést a fiatalok lehetőségeire. Ennek három fontos része van: milyen reformok segíthetnek, hogyan célszerű felhasználni az uniós pénzügyi eszközöket, illetve hogy a mobilitás miként segíthet. Több mobilitást akarunk az unión belül és kevesebbet a más kontinensekre való elvándorlásban.

Magyarországon például ezzel nincs gond, hiszen sokan a kontinensen belül keresnek máshol állást, ám ettől még nem lesz fiatal orvos itthon.

Aki hosszabb-rövidebb ideig dolgozhat egy olyan országban, ahol a bérszínvonal három-négyszerese a magyarországinak, akkor az segít, ráadásul egy más munkakultúrába is beletanul. Ezekkel a tapasztalatokkal hazatérve a hazai környezetet is gazdagítja.

És hazatér?

Azt kell elérni, hogy hazatérjen. Nem megakadályozni kell a mobilitást, hanem a visszatérést kell ösztönözni.

Andor László (Andor László)
Nem spekulál

Egy időben az a pletyka járta, hogy az IMF feltétele lehet Orbán Viktor távozása. Egy ilyen helyzetben, ha felkérnék konszenzusos miniszterelnöknek, elvállalná?

Ezek az eszmefuttatások akkor indultak, amikor Olaszországban és Görögországban is volt egy váltás, választások nélkül. Azt nyilván senki sem gondolja, hogy ez optimális módja lenne a válságkezelésnek és nem hiszem, hogy bárki is ilyen forgatókönyvön gondolkozna. Tudomásom szerint ezt a vélekedést az általam egyébként mélyen tisztelt Róna Péteren kívül senki más nem hangoztatta.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.