A szavazatok 95 százalékának a feldolgozása alapján 75 százalék voksolt nemmel. A népszavazáson magas volt a részvétel; a bő 1,5 millió választójogosult 69 százaléka adta le voksát. A népszavazást kezdeményező lettországi oroszok felének – több százezer embernek – nincs választójoga.
A balti állam 2,2 milliós lakosságának harmada orosz anyanyelvű; túlnyomórészük a szovjet időszakban Lettországba betelepített oroszok, fehéroroszok, ukránok leszármazottja. A népszavazás kezdeményezői azt mondják, az orosz nyelv hivatalossá tétele véget vetne egy immár 20 éve – a Szovjetunió felbomlása óta – tartó hátrányos megkülönböztetésnek a balti államban.
A másik tábor felidézte a kampányban, hogy a szovjet időkben több ezer tősgyökeres lettet hurcoltak el szibériai táborokba, és öt évtizeden át az orosz volt a hivatalos nyelv Lettországban.
Vlagyimir Liderman, a lettországi oroszok szószólója, a népszavazás kezdeményezője azt mondta, az elsődleges céljuk az volt, hogy végre meginduljon a párbeszéd a kérdésről. “A kampány meglehetősen érzelmi alapú, helyenként hisztérikus volt, de még ez is jobb, mint a csend, amely az elmúlt 20 évet jellemezte” – mondta.
Lettország 1991-es függetlenné válása után az állampolgárság megszerzésének feltételéül szabták a lett nyelv ismeretét; a balti állam lakói közül 300 ezer oroszajkúnak a mai napig nincs választójoga, és nem vállalhat állást a közszférában.
