Külföld

Mi lesz veled, Guantánamo?

Farkas Cintia
Farkas Cintia

2012. 01. 10. 07:45

Az amerikai elnöknek a tábor bezárására tett ígérete ellenére 10 évvel az első őrizetesek érkezése után a guantánamói börtönben még ma is 171 fogoly van.

A fogolytábor sokak számára az emberi jogok megsértésének a jelképe, és arról tanúskodik, hogy Obama nehezen szabadul meg a republikánus elődje, George Bush által a 2011. szeptember 11-i merényletek után létrehozott biztonsági rendszertől.

Csökkent a rabok száma

2002. január 11-i megnyitásakor mintegy húsz, Afganisztánból érkezett foglyot őriztek nyitott tetejű cellákban. A narancssárga kezeléslábasba öltözött, fejükön fekete zsákot viselő rabok fotói bejárták a világsajtót. Ők voltak az első “ellenséges harcosok”, akiket Bush elnöksége alatt a szeptember 11-i merényletek után előállítottak.

A börtönt a Kuba délkeleti részében, a Guantánamói-öbölben lévő, 116 négyzetkilométeres amerikai haditengerészeti támaszponton hozták létre, amelyet Washington egy 1903-as amerikai-kubai szerződés értelmében bérel. A Pentagon adatai szerint összesen 779 férfit és kamaszt tartottak itt fogva, közülük 2003-ban egyszerre 680-at. Az őrizetesek száma az évek során fokozatosan csökkent, de a fogyás megállt, mivel 89, a katonai hatóságok által “szabadlábra helyezhető” fogolynak nem találtak befogadó helyet.

Eltérő körülmények

Obama azon ígéretének megvalósítását, hogy 2010 januárjáig bezáratja a börtönt, de facto akadályozza a kongresszus által elfogadott törvény, amely megtiltja, hogy közpénzekből szállítsanak az Egyesült Államokba vagy harmadik országokba guantánamói őrizeteseket, és előírja, hogy a terrorizmussal gyanúsítottakról katonai bíróság ítélkezzen.

A fogva tartás körülményei a megnyitás óta jelentősen javultak. A táborban őrzött 171 fogoly 80 százalékát jelenleg a magas biztonsági fokozatú szövetségi börtönök mintájára épített két épületben őrzik. A VI. táborban lévők a “jó magaviseletűek”.  A foglyok négyötöde a VI. táborban van, dzsellabában (hagyományos észak-afrikai viseletben) jár, 21 televíziós csatornát nézhet, 14 rádiót hallgathat és újságokat is olvashat. Szabadabban járhat ki-be a cellából, sétálhat a társaikkal, együtt étkezhetnek, imádkozhatnak.

A szabályzatot megsértőket az V. táborba küldik, ahol narancssárga overall a viselet, szűk cellákban élnek, ahonnan naponta csak kétszer léphetnek ki. Az erődszerű VII. táborról, ahol még az ügyvédek is nem kívánatos személyek, senki sem beszél: itt őrzik a másfél tucat legveszélyesebb foglyot, közöttük a szeptember 11-i merényletek öt gyanúsítottját.

A bántalmazások jelképe

“Az amerikai kormány azon kudarca, hogy nem képes bezárni a Guantánamói-öbölben lévő börtönt, mérgező örökséget hagy az emberi jogok helyzetére” – hangsúlyozta az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezetnek a börtön megnyitásának 10. évfordulójára készült jelentése. A kemény módszereiről ismert börtön továbbra is “sértés az emberi jogokra nézve” – jelentette ki Bob Freer, az AI kutatója. “Ez nem csupán a visszaélések és bántalmazások jelképe”- tette hozzá. “Ez az emberi jogok nemzetközi elveinek folytatódó megsértése” – mondta.

“Guantánamo súlyos kárt okozott az Egyesült Államok jó hírének világszerte” – fejtette ki Hina Shamsi, az ACLU amerikai emberjogi mozgalom igazgatója, aki szerint “tíz éve még senki sem gondolta volna, hogy Guantánamo az amerikai tájkép szerves része lesz”.

Romney mellette

Akár újraválasztják Obamát, akár republikánus lesz az elnök, Guantánamo kérdése még sokáig függőben marad: a legesélyesebb republikánus elnökjelölt-aspiráns, Mitt Romney határozottan védelmezi a katonai börtön fenntartását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.