Nagyvilág

Kampánygyilkos-e Perry szuperkínos agyleállása?

A modern elnökválasztási kampányok egyik legcikibb pillanatát élte át a republikánusok vitája alatt Rick Perry. A texasi kormányzó most kétségbeesett tűzoltással igyekszik menteni elnökválasztási reményeit. Kemény hetek várnak rá.

Mindössze 53 másodperc. Még egy teljes percre sem volt szüksége Rick Perrynek, hogy augusztusban indított kampányát az árokba lökje az amerikai elnökválasztási kampányok egyik, ha nem a legkínosabb jelenetével a CNBC által rendezett elnökjelölti vitán. Az amerikai választókat legjobban érdeklő, és Perry erősségének gondolt gazdasági reformprogramjáról beszélve a texasi kormányzó kijelentette: három minisztériumot úgy ahogy van megszüntetne – majd csak kettőt tudott felsorolni.

A harmadik ugyanis egészen egyszerűen nem jutott az eszébe. Hiába próbálta kétségbeesett tekintettel az arcán előkotorni az agyából és jegyzeteiből, hogy az oktatásügyi és kereskedelmi tárca mellett még melyik minisztériumtól szabadulna meg, teljesen lefagyott, és végül kénytelen volt kínos arckifejezéssel elismerni, “a harmadikat nem tudom, bocsánat”. Majd szomorú mosollyal odabiggyesztette: “upsz”.

Upsz, bizony. A szerencsétlen hiba után máris biztos volt, hogy a vita többi része a teljes feledés áldozata lesz, és mindenki csak Perry upszával, és annak jelentőségével lesz elfoglalva. Az első vélemények pusztítóak voltak. A politikai megmondóemberek szinte teljesen egységesen azonnal Perry kampányának haláláról kezdtek el beszélni, csakúgy mint a sajtónak nyilatkozó kampánystratégák, a hírek pedig megijedt donorokról és világvégét látó önkéntesekről szóltak, valamint arról, hogy most már biztosan a “megkerülhetetlen” Mitt Romney lesz a republikánus elnökjelölt.

Tisztában volt ezzel maga Rick Perry is, aki már közvetlenül a vita lezárása után azonnal a helyszínen lévő újságírókhoz sietett elismerni, hogy “rendesen beletenyerelt”, majd ezt a sort többször is elismételte a másnap reggeli politikai showműsorokban, és bárkinek, aki figyelt. Kampánystábja kétségbeesett tűzoltásba kezdett: a kínos hibát humorral próbálták elsimítani, egyebek mellett David Letterman műsorában, és igyekeztek olyan emberi pillanatnak beállítani agyleállását, ami bármikor, bárkivel előfordulhat.

Ami igaz is. Hiszen kivel nem történt még meg, hogy nem jutott eszébe valami, amiről tudta, hogy tudja, de valahogy mégsem képes hirtelen előkotorni. Perry akár meg is úszhatta volna a szuperkínos esetet, amelynek jelentőségét még a helyzetét átérző vetélytársai is igyekeztek csökkenteni, ha a korábbi viták alatt már nem merültek volna fel kétségek felkészültségével kapcsolatban.

A versenybe augusztusban nagy esélyesként beszállt texasi kormányzó a vitákon nyújtott gyenge szereplésével képtelen volt teljesíteni a vele szemben támasztott elvárásokat: azt az érzést keltette, mintha nem állna készen az országos politikai megmérettetésre, és “az upsz” ezt csak tovább erősítette. Romney elleni, kusza mondatokra felfűzött félresikerült támadása, vagy a New Hampshire-ben elmondott, elképesztően furcsára sikerült “Cornerstone-beszéde” pedig kezdte a nevetséges kategóriába lökni a nagy reményekkel indult jelöltet.

Az biztos, hogy Perry nem adja, és nem adhatja fel a versenyt (egy politikus sem akar a karriergyilkos “quitter” kategóriába kerülni – a választók nem szeretik a nehézségek elől megfutamodó jelölteket). Kampánya egymillió dollárt költött el reklámidőre a FoxNewson, hogy a Hálaadás utáni hajrá idejére újraindítsa választási hadjáratát, maga Perry pedig a kulcsfontosságú Iowában és New Hampshire-ben tartott gyűléseken igyekszik meggyőzni a választókat, hogy továbbra is őt akarják az Egyesült Államok elnökének.

A kínos hiba ellenére nem kell teljesen leírni a texasi kormányzót. Az amerikai elnökválasztások ugyanis egy dologra megtanítják az embert: az iowai caucus és a New Hampshire-i primary előtt egy jelöltet sem szabad teljesen leírni, függetlenül attól, hogy milyen helyen állnak a közvélemény-kutatásokban, és mit mondanak a kommentátorok, elemzők és megmondóemberek. A republikánus párt első előválasztásait ugyanis bárki megnyerheti a két államban, és azzal olyan lendületet szerezhet, amely kitarthat a verseny legvégéig is. Nem először fordulna elő, hogy végül egy esélytelennek gondolt jelölt lesz a nyerő.

A világ legszabadabb elnökválasztása alatt bármi megtörténhet, és annak ellenkezője is. Az biztos, hogy az ezzel a poszttal útjára indult elnökválasztásos blogunkban biztosan olvasni lehet majd róla.

Utószó: Perrynek, ha mást nem is, annyit már úgy tűnik sikerült elérnie, hogy az “upsz” szót a politikai szótár részévé tette. Vetélytársa, Herman Cain mély tájékozatlanságról árulkodó kusza válaszát egy Líbiára vonatkozó egyszerű kérdésre máris Cain “upsz-pillanataként kezdték el emlegetni.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.