Pénteken szavaz az ENSZ közgyűlése arról, hogy az öt vezető hatalmon kívül kik lesznek azok, akik a világ legfontosabb asztaltársaságánál helyet foglalhatnak a kelet-európai régió képviseletében. Magyarország külpolitikai célkitűzései között az egyik legfontosabb helyen szerepelt az utóbbi időszakban az ENSZ BT nem állandó tagságára pályázás. A külügyminisztérium tevékenységének és úgy általában a kormány külpolitikai irányvonalának is markáns részét alkotó globális nyitás jegyében Martonyi János külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy a Magyarországtól távol fekvő államokkal is szorosabbra kell fűznünk kapcsolatainkat.
Az óceániai turné haszna
Ennek szellemében indult a nem állandó tagság megszerzése érdekében széleskörű lobbifolyamat a magyar diplomácia részéről. Ennek része volt például a hivatalos kapcsolatfelvétel olyan óceániai mini államokkal, mint Tonga, Nauru, vagy Kiribati. Ennek a törekvésnek volt egy szinttel súlyosított verziója, amikor Schmitt Pál a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta Tonga királyának. Logikus, hiszen az ENSZ közgyűlésében minden állam egy szavazattal rendelkezik, az Egyesült Államok ugyanúgy, mint Tonga.
Ennek a leosztásnak apró szépséghibája Magyarország számára, hogy az ENSZ 193 tagállama csak egy tökéletes világban számítana 193 önálló véleménnyel és független diplomáciával rendelkező szereplőnek. Ennek okai nem csupán a nagy hatalmak által kialakított érdekszférák, hanem az országok kulturális, civilizációs beágyazottsága, történelmi viszonyuk egymással, vagy éppen aktuális érdekeik adott nemzetközi környezetben. Ilyenformán Magyarország hagyományos szövetségesi rendszerében éles versenyben áll a gazdaságilag kiegyensúlyozottabb, ám régiós szerepét tekintve jóval gyengébb befolyással rendelkező Szlovéniával.
Kik osztanak lapot?
A két közép-európai ország egymás közti konkurálása azonban valószínűleg csupán a másodhegedűs szerepéért folyhat, tekintve, hogy a harmadik versenyző Azerbajdzsán a muzulmán világ többségének támogatásával számolhat (az Arab Liga már hivatalosan is deklarálta ezen szándékát). Ráadásul mivel Szlovénia és Magyarország lehetséges támogatóinak köre nagyjából azonos, ezért a vetélkedés megosztja azt a tábort, amelyik egyébként is létszámbeli hátrányban lehet Azerbajdzsán támogatóival szemben. A kelet-európai blokkot egyébként jelenleg is egy olyan ország képviseli Bosznia-Hercegovina személyében, melyben a muzulmánok alkotják a népesség felét.
Azerbajdzsán mellett szól a muzulmán államok széleskörű kiállása mellett az is, hogy a kaukázusi ország a világ a 15. legnagyobb olajtartalékával bír, továbbá igen jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal és Törökországgal is, tehát régiós és globális szinten egyaránt fontos barátokkal rendelkezik. Az ENSZ számára a palesztin állammal kapcsolatos szavazás miatt is aktuális és felértékelt közel-keleti konfliktus szintén bónuszpontként könyvelhető el az ország számlájára. A török elhidegülés után Azerbajdzsán maradt ugyanis az egyetlen ország, amely továbbra stratégiai együttműködésben vesz részt Izraellel és a diplomáciai kapcsolatai is kiegyensúlyozottak a zsidó állammal.
