Külföld

Mao hívei erősödnek Kínában

admin
admin

2011. 05. 08. 10:21

Erősödik a politikai elnyomás Kínában: ellenzéki értelmiségieket tartóztatnak le, hazafias kampányok folynak, és egyre szigorúbban ellenőrzik a világhálót. Közben a liberálisnak tartott miniszterelnök alig szerepel a sajtóban. Hatalmi harc, vagy színjáték folyik?

Alaposan feladták a leckét az elemzőknek az utóbbi hetekben a kínai belpolitika és média megnyilvánulásai. Az egyik oldalon a keményvonalasok növekvő befolyását tükröző hatósági intézkedések sorozata, számos jogász és értelmiségi rövidebb-hosszabb ideig tartó őrizetbe vétele, a kormányt nyíltan bíráló, világszerte ismert Aj Vej-vej (Ai Weiwei) avantgárd művész ismeretlen helyen történő fogva tartása gazdasági bűncselekmény gyanújával, szigorú új internet-ellenőrzési szabályozás, továbbá hazafias kampányok.

A másikon Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök ismételt nyilatkozatai a politikai, gazdasági és igazságügyi reformok szükségessége, a független gondolkodás és a kreativitás ösztönzése mellett, és néha hasonló hangok a médiában is. Az utóbbi, liberálisabb megnyilvánulásokra jobbára csak Kína határain kívül figyelnek fel, a jelek szerint nem befolyásolják a mindent eldöntő pártvezetés politikáját.

A párizsi Le Monde azt emelte ki, hogy “a liberális tábor a represszió ellenére megpróbálja hallatni a hangját”. Az amerikai The Wall Street Journal szerint növekszik a távolság Ven és szövetségesei, illetve a nagyobb szigort, több utasítást szorgalmazó és kevesebb párbeszédre hajlandó másik szárny között. Ven úgy érezheti, lépnie kell, ugyanis jövőre a 68 éves politikusnak a távoznia kell posztjáról. A hongkongi Asia Times viszont “üres beszédnek” minősíti Ven szavait, és egyfajta szereposztásnak állítja be a Pekingből érkező eltérő hangnemű nyilatkozatokat.

Régi és új módszerek

Persze rég elmúltak már azok az idők, amikor Kína megértéséhez csak a sinológia adott kulcsot: protokolllisták tanulmányozása, ki milyen tényleges helyet foglal el éppen a hierarchiában, a hivatalos szövegekben kötelező formulák változásainak követése, a sajtómegjelenések gyakoriságának és helyének megfigyelése, stb. A politikai élet és a társadalomelemzési gyakorlat modernizálódott, az internet és a külvilággal való intenzív kapcsolat előmozdítja az információ bővebb áramlását. Külföldi megfigyelők számára a szereplőkkel és kínai elemzőkkel való közvetlen párbeszéd is elősegíti a betekintést.

De a régimódi politikai sinológia nem vált okafogyottá. Kimutatta például, hogy Ven miniszterelnök tavaly nyár óta – javarészt külföldön – elhangzott számos olyan nyilatkozatát, amely a politikai reform és változások, a korrupció elleni fokozott harc és a nagyobb demokrácia mellett foglalt állást, a kínai hivatalos média zöme alaposan megkurtította, vagy nem is közölte. Ezek a nyilatkozatok főleg az interneten keringtek, amely a hatalom kontrollja ellenére is a legszabadabb kínai médiává vált, és sok internetező a hálón tiltakozott amiatt, hogy a sajtóban elhallgatták őket. A kínai akadémiai közösség által élvezett nagyobb mozgásszabadságot – vagy tagjainak nagyobb bátorságát – mutatja ugyanakkor, hogy vezető értelmiségiek Pekingben is nyilatkoznak nyugati tudósítóknak a társadalmi problémák kezelését illető, egymástól eltérő nézeteikről.

Így például Hö Vej-fang (He Weifang), a pekingi egyetem jogi karának professzora cikket próbált megjelentetni az igazságszolgáltatás Csungking (Chongqing) városában tapasztalt visszaéléseiről, ami azért is merész vállalkozás volt, mert éppen ennek a délnyugat-kínai metropolisznak a pártvezetője, Po Hszi-laj (Bo Xilai) indított nemrég látványos, keményvonalas “vörös kampányt” (például hazafias vörös dalok éneklésére szervezett mozgalommal). A korábban legnyíltabbnak ismert vezető lapok közül három elutasította a bírálat közlését, végül csak egy sanghaji újság merte lehozni. Hö elmondta a Le Monde-nak, hogy a kínai “liberálisok”, azaz a rugalmasabb politika hívei általában sokkal nehezebben tehetik közzé álláspontjukat, gyakran éri őket az a vád, hogy a Nyugat eszközei és Kína ellenségei.

Őrségváltás jön

A Le Monde értékelése szerint a maoista emlékek újbóli divatja és az “anakronisztikus repressziós módszerek” igen rossz érzést keltenek a társadalom és a párt liberálisabb tagjai körében, akik a hatalmi elit egy részének tulajdonítják a hivatalos vonal megmerevedését.

A kínai társadalom ma elég nyitott ahhoz, hogy ezek a viták nyíltan – ha nem is magától értetődően – tükröződjenek, ám az egypártrendszer jellegéből következően nehéz felmérni, hol ér véget az eszmék vetélkedése, és hol kezdődik a hatalmi harc. Amikor pedig a miniszterelnök sem kap mindenhol sajtót, óhatatlanul ismét szerepet kap a politikai sinológia. Már csak azért is, mert az őrségváltásra kijelölt következő pártkongresszusig már csak egy év van hátra, és az ilyen időszakokban a kínai politikai élet – a harmónia mindent felülíró követelménye mögött és ellenére is – óhatatlanul zártabbá válik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.