A liberális Der Standard értékelése szerint a magyar alkotmánytervezet elfogadásával “megteremtik a lehetőséget arra, hogy az európai uniós tagállamot autokráciává alakítsák át“. A lap budapesti tudósítója, Kathrin Lauer beszámolt a tervezet elleni budapesti tüntetésekről. Idézte Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavait, miszerint Orbán Viktor “egyeduralomra tör”, és hogy más bírálatok szerint a szöveg átláthatatlan gyors eljárásban született.
Liberális alkotmányjogászok mindenekelőtt két eszközt emelnek ki mint a Fidesz hatalmának bebetonozására alkalmasakat – írta. Egy költségvetési tanács “vétójával gyakorlatilag bármikor érvénytelenítheti” a parlamentben elfogadott költségvetést, s a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, ha március 30-ig nem fogadja el az azévi költségvetést. A Fidesz ezzel bármely következő kormány kezét megkötheti – vélekedett a szerző.
A sarkalatos törvények révén a Fidesz olyan szabályozást hozhat létre, amelyet többé nemigen lehet megváltoztatni, mert aligha tűnik valószínűnek, hogy valaha újra kétharmados többséget szerezzen egy párt – írta. Emellett “katasztrofálisnak számít” az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése – fogalmazott.
Ugyancsak jogászok megjegyzik, hogy a preambulumban Isten, király, kereszténység, korona és az ezeréves magyar történelemre való büszkeség jogilag kötelező zsinórmértékként szerepelnek. A Nemzeti Hitvallás emellett “egy közelebbről meg nem határozott” történelmi alkotmányra hivatkozik. “Nem világos, hogy a most elismert jogi hagyományhoz hozzátartoznak-e a náci időszak zsidótörvényei is” – írta a Der Standard.
A Profil című hetilap tudósítója, Gregor Mayer azt írta, az ellenzék részvétele nélkül, “nagy sietséggel és szükségtelenül” fogadják el az új alkotmányt. A szöveg bevezető részéről írva úgy fogalmazott, a Szent Korona Magyarország alkotmányos állami folytonosságának és a nemzet egységének megtestesítőjeként való szerepeltetése “a jobboldali radikálisok és a revizionisták által elhasznált Szent Korona-tanra” való utalás. A nem jobboldali és nem klerikális magyarok számára “a kereszténység nemzetmegtartó erejére” való hivatkozás is elfogadhatatlan – állt a cikkben.
De a “nacionalista-keresztény hűhó” mögött – írta – egy olyan alkotmányszöveg rejtőzik, amely radikálisan szakít az 1989-es demokratikus átmenet szabadelvű felütésével. “De a tulajdonképpeni ördög a részletekben rejlik” – vélekedett. Kiemelte, hogy az alkotmánybíróság jogköreit szűkíti az alkotmánytervezet, fontos tisztségek betöltőinek hivatali idejét kilenc, illetve 12 évben állapítja meg. Ezeknek a tisztségeknek a jelenlegi viselői “frissen kinevezett és hű Fidesz-pártkatonák” – tette hozzá.
Még ha a Fidesz a következő választást el is veszíti, a következő kormánynak – hacsak nem lesz kétharmados többsége – nagyon szűk mozgástere lesz. A választások veszélyes elértéktelenítése fenyeget – írta a Profil tudósítója. A zárószavazás előtt álló alkotmánytervezettel és bírálataival foglalkozó tudósításokat közöltek hétfőn osztrák lapok.
Polemikus alkotmány címmel közölt cikket hétfőn a La Libre Belgique című belga napilap az új magyar alaptörvényről. Christine Dupré, a középtől némileg jobbra állónak tekintett lap különtudósítója leszögezte: a tavaly június óta gyors tempóban kidolgozott alaptörvény szerzői szerint a XXI. századi alkotmányt jeleníti meg.
Ezt követően felsorolt a cikk számos pontot azok közül, amelyekről viták folytak, illetve amelyeket a szerző “meglepő”-ként írt le. Dupré azt is megállapította: a köztársasági modellen az alaptörvény nem változtat, de a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök olyan szimbólumokat kerestek, amelyek egyértelműen jelzik a szakítási szándékot mindazzal, ami a kommunizmus bukása óta történt.
A cikk arra is rámutatott, hogy a parlamenti ellenzék megosztott a témában, a civil társadalom csak “keresi önmagát”, az “erős európai reakció” pedig hiányzik.
A brit konzervatív The Times előfizetéses internetes kiadásában – Adam LeBor tudósító tollából, budapesti keltezéssel – megjelent írás szerint az új magyar alkotmányt erőteljes bírálatok érik, amiért “egy hónap alatt áthajtották”.
A lap szerint a Velencei Bizottság, amely az EU-nak szolgál tanácsadással alkotmányos kérdésekben, azt állapította meg, hogy a jobbközép Fidesz-kormányzat eljárása az átláthatóság hiányát mutatta, a kormány elmulasztotta a megfelelő konzultációt a közvéleménnyel vagy az ellenzékkel, és siettette a folyamatot. Civil társadalmi csoportok és az ellenzéki pártok szerint az új alkotmány gyengíteni fogja a demokratikus ellenőrzés és az ellensúlyok rendszerét, és lendületet ad a Fidesz központosító törekvéseinek.
Ellenzéki képviselők népszavazást sürgettek, és bojkottálták a folyamatot, bár a szélsőjobboldali Jobbik részt vett abban – áll a The Times hétfői cikkében. A tekintélyes lap tudósítója szerint a Velencei Bizottság bírálata újabb kínos fejlemény a soros EU-elnökséget adó magyar kormány számára. Budapestet már bírálatok érték a vitatott új médiatörvény miatt is, amelyet az EU-bizottság erőteljes kritikái nyomán módosítottak – áll az írásban.
Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki “a dokumentumot iPadjén vázolta fel”, a The Timesnak kijelentette: alkotmányossági szempontból maradéktalanul meg van győződve arról, hogy a kétharmados többségnek joga van módosítani az alkotmányt, és ahhoz, hogy új alkotmányt készítsen. A politikus szerint a szövegtervezet mögött egyértelmű alkotmányos többség áll. Hozzátette: a baloldali és a liberális ellenzék megtagadta a választói iránt viselt felelősségét azzal, hogy elutasította a részvételt a tervezet elkészítésének folyamatában.
A lap szerint nyugati diplomaták “gyakorlatias hozzáállást” tanúsítanak az alkotmány iránt, amelyet “a médiatörvénynél kevésbé ellentmondásosnak tekintenek”.
A baloldali liberális The Guardian hétfőn a gyermekek utáni szavazati jogról közölt írást. A lap szerint “modern demokráciákban példátlan” módon a magyar kormány azt fontolgatja, hogy a kisgyermekes anyákat a választásokon plusz vokshoz juttatja.
