Rendkívül súlyos” robbanás történt a fukusimai atomerőműben, de ez nem jelent “újabb Csernobilt” – hangsúlyozta vasárnap megjelent elemzésében egy vezető brit atomenergia-ipari szakértő. Malcolm Grimston, a legpatinásabb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely, a Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – nukleáris szakértője a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt helyzetértékelésében kiemelte: a legfőbb különbség az, hogy a csernobili atomerőmű működött, amikor az 1986-ban bekövetkezett robbanás szétvetette a létesítményt, a fukusimai robbanás pillanatában azonban a reaktorok már 24 órája álltak, és emiatt kevesebb radioaktív szennyeződés jutott a környezetbe.
Kizárja a további használatot
Grimston szerint a földrengés után az automatikus rendszerek leállították a fukusimai erőművet, de a földmozgás áramkimaradást is okozott, amely érintette a reaktormag hűtését végző vízszivattyúkat. A dízelmotoros áramfejlesztők működésbe léptek ugyan, de aztán – valószínűleg a földrengést követő tengeri szökőár miatt – ezek is leálltak, az akkumulátorról működő pótrendszerek pedig csak rövid távon tudták pótolni a kieső energiát. Így az egyes reaktorban nem keringett a hűtővíz, és hőmérséklete emelkedni kezdett. Ahogy a fűtőanyagot tartalmazó fémtartályok melegszenek, elérkezik egy pillanat, amikor a vízből kiválik az oxigén, és hidrogén marad hátra. Amint ez a hidrogén ismét oxigénnel kerül kapcsolatba, robbanhat; valószínűleg ez volt az oka a fukusimai robbanásnak – írta vasárnapi elemzésében a Chatham House szakértője.
Grimston szerint az a tény, hogy a reaktort tengervízzel töltötték fel, arra vall, hogy a helyi hatóságok nem tervezik az atomerőmű újjáépítését. A tengervíz hűti ugyan reaktormagot, de hosszú távon olyan korróziót okoz, ami kizárja, hogy az erőművet valaha is újból használni lehessen. A szakértő szerint hozzávetőleg tíz napot vesz igénybe a reaktormag lehűtése, utána fel kell mérni a szennyeződés szintjét, elsősorban azt, hogy mennyi jód és cézium jutott a szabadba.
Nem érdemes tanulságot levonni
A radioaktív jód az emberi pajzsmirigyben felhalmozódhat és rákot okozhat; ez volt a fő egészségügyi probléma Csernobil után. A radioaktív jódnak azonban igen rövid a felezési ideje, és legfeljebb három hónap alatt teljesen eltűnik a környezetből. A cézium felezési ideje jóval hosszabb – hozzávetőleg 30 év -, de ebből valószínűleg sokkal kevesebb került a levegőbe – írta vasárnapi elemzésében Grimston. A Chatham House szakértője kiemeli, hogy a fukusimai erőmű 1970 óta működött. Grimston szerint nehéz megítélni, hogy a létesítmény kora tényező volt-e a történtekben, ám – éppen azért, mert ilyen régi tervezésű erőműről van szó – a robbanásból nem érdemes sok műszaki tanulságot levonni.
A bankihoz hasonló “stressz-teszt” lefolytatását szorgalmazta az európai atomerőművekben vasárnap az osztrák környezetvédelmi miniszter. Nikolaus Berlakovich az osztrák közszolgálati televízió délelőtti politikai műsorában azt mondta, az európai uniós környezetvédelmi miniszterek hétfői brüsszeli tanácsülésen “erőteljesen fel fog lépni” egy ilyen biztonsági felülvizsgálat érdekében. Berlakovich a gazdasági válság alatt a bankoknál végrehajtott átvilágításhoz hasonló módon az összes európai atomerőmű “azonnali”, földrengés-biztonsági szempontok alapján történő felülvizsgálatát javasolja.
Gőzt ki, vizet be
A japán földrengés miatt károsodott fukusimai atomerőmű hármas reaktoránál sem működik a vészhelyzeti hűtőrendszer – jelentette be a szigetország atombiztonsági ügynöksége vasárnap. Ez az az atomerőmű, amelynek egy másik reaktora, az egyes már közvetlenül a földrengés után ugyanilyen helyzetbe került: itt azután szombaton – a kiszabadult hidrogén miatt – robbanás döntötte romba a reaktorépület betonburkolatát. A Fukusima-1 erőmű üzemeltetője, a Tokyo Electric Power Co (TEPCO) vasárnap bejelentette: megkezdték a gőz kieresztését a hármas reaktorból, hogy így csökkentsék az ott kialakult nyomást, s ezzel megakadályozzák a reaktort körbevevő védőburkolat bármiféle súlyos károsodását. “Két dolgot csinálunk egyszerre: gőzt engedünk ki a reaktorból, s vizet engedünk be oda” – mondta Edano Jukio kormányszóvivő egy sajtóértekezleten. “A folyamat során szabadba jutó radioaktivitás annyira alacsony, hogy nem fenyegeti az emberek egészségét” – tette hozzá.
A radioaktivitási szint hasonló emelkedését tapasztalták az egyes reaktornál is, amikor az üzemeltetők szombaton onnan szintén gőzt engedtek ki a nyomás csökkentésére. Egyébként az egyes reaktornál a nyomáscsökkentési kísérlet során berobbant a kiszabadult hidrogén, s az lerombolta a reaktort övező betonépület tetejét, illetve falainak felső részét. De az atombiztonsági ügynökség szerint a robbanás nem károsította meg magát a reaktort körbevevő védőburkolatot. S hogy a hűtési folyamatot segítsék, a TEPCO időközben megkezdte az egyes reaktor feltöltését tengervízzel, illetve bórsavval.
Részletes összeolvadás
Jukio szerint az egyes reaktornál végbemehetett a fűtőrudak részleges összeolvadása, s a mérnökök most vizet pumpálnak a hármas reaktorba, hogy ugyanezt ott megakadályozzák. Mint mondta, a hármas reaktornál a fűtőrudak esetleg részlegesen deformálódtak, de itt valószínűleg nem került sor összeolvadásra. Azt is közölte, hogy a hármas reaktornak otthont adó épületnél szintén fennáll egy robbanás kockázata (ahogy az szombaton az egyesnél történt), de valószínűtlen, hogy ez magát a reaktort körbevevő védőburkolatot is megkárosítaná.
A japán hatóságok a Fukusima-1-es erőmű körül 20 kilométeres védőzónát hoztak létre, s egy közeli, másik atomerőműnél is életbe léptettek hasonló, 10 kilométeres övezetre vonatkozó intézkedést. Mintegy 140 ezer embert telepítettek ki a térségből, s az illetékesek arra készülnek, hogy jódot osszanak az érintetteknek, így védve őket a radioaktivitás káros hatásától. Egy japán tisztségviselő szerint mintegy 190 ember volt az erőmű 10 kilométeres körzetében, amikor ott megemelkedett a radioaktivitás szintje. 22 emberről bizonyosodott be, hogy sugárfertőzést szenvedtek. Az evakuálási központokba érkező kitelepítetteknél a radioaktivitás szintjét védőruhás szakemberek ellenőrzik.
A Fukusima-1 (Daicsi) és a szomszédos Fukusima-2 (Daini) atomerőművekben egyébként összesen 7 forralóvizes reaktor állt le automatikusan a pénteki japán földrengés idején. A két atomerőmű három további reaktora pedig eleve állt, előre betervezett karbantartási munkálatok miatt. A hét reaktor jelenlegi állapota a következő:
Fukusima Daicsi:
1-es reaktor – 460 Megawattos – feltöltik tengervízzel
2-es reaktor – 784 Megawattos – arra készülnek, hogy csökkentsék a belső nyomást
3-as reaktor – 784 Megawattos – vasárnap reggel megkezdték a belső nyomás csökkentését
Fukusima Daini:
1-es reaktor – 1100 Megawattos – készen áll arra, hogy csökkentsék a belső nyomást
2-es reaktor – 1100 Megawattos – készen áll arra, hogy csökkentsék a belső nyomást
3-as reaktor – 1100 Megawattos – sikeresen lehűtötték
4-es reaktor – 1100 Megawattos – készen áll arra, hogy csökkentsék a belső nyomást
