A BBC közszologálati hírportál budapesti tudósítója az elnökségi átadóval kapcsolatban Magyarország vonzerejét adó “kevésbé ismert kincsekkel”, például az olcsó és kitűnő fogászokkal és a termálfürdőkkel kezdi írását. A riport bemutatja a budapesti városligetben található Széchényi fürdő “elegáns Habsburg épületeit”, amelynek vállig érő forró vizes medencéjében, sokak “kedvenc időtöltése” a sakkozás.
A szerző ezután rátér a következő félévre vonatkozó “ambiciózus” magyar tervekre: a Duna-stratégia véglegesítésére, az új uniós romaintegráció programra, Horvátország csatlakozására. Az írás az örökségként megkapott feladatokkal, például az eurozónán belüli harcokkal folytatódik.
A szerző ezután ismerteti olvasóival a magyar belpolitika helyzetét. Ír a Fidesz tavalyi választáson megszerzett kétharmados többségéről, amellyel megváltoztathatja a rendszerváltáskor létrejött alkotmányt. “A kormány azzal érvel, hogy a magyar demokráciát eltorzították és megbénították az elmúlt 20 év pártpolitikai harcai” – írja a szerző hozzátéve, hogy a Fidesz az elmúlt hét hónapban sorra fogadta el a törvényeket, amelyek erodálták a hatalmi ágak közötti “fékek és egyensúlyok” rendszerének több részét is.
“A reform programot gyorsan és hatékonyan kell bevezetni a kormány hatalomra kerülését követő első 12-15 hónapban kell bevezetni. Utána egyre nehezebb elindítani, bármilyen komolyabb reformot” – idézi Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselőt az írás. Nick Thorpe megjegyzi, hogy a magyar kormány nem is vesztegette az időt, és felsorolja az elmúlt időszak jelentősebb változtatásait: az alkotmánybíróság hatalmának csökkentését, a “lojális” Schmitt Pál köztársasági elnökké választását, a büntetőtörvénykönyv szigorítását, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változtatásokat, az adócsökkentések mellett bevezetett bankadót és a külföldi nagycégek megadóztatását, illetve a külföldön illetve belföldön egyaránt támadott médiatörvényt.
Ez utóbbi kapcsán a szerző megjegyzi, hogy Fideszt most azzal vádolják parlamenti többségét arra használja, hogy hozzá hű embereket nevez ki a közszolgálati intézményekbe, illetve az azt felügyelő hatóságokhoz, a kereskedelmi médiát pedig büntetésekkel fenyegeti. Utal a szilveszteri rádiókabaré egyik jelenetére, amelyben az egyik humorista a “Nemzeti Vicc Hatóságról” beszélt, amely majd kijelöli azt a 40 viccet, ami közül válogatni lehet. Thorpe megemlíti az Ice-T szám kapcsán indult Tilos Rádió elleni vizsgálatot is.
A cikk végén visszatér a Széchenyi Fürdőbe, ahol az egyik sakkozó elzavarja a tévékamerákat, míg a másik azt mondja, hogy filmezzenek csak nyugodtan. “Ez mindig megosztott ország volt” fejezi be a BBC tudósítója.
Magyarországnak el kell oszlatnia a médiatörvénnyel kapcsolatos kételyeket – írta csütörtökön megjelent számában a The European Voice című brüsszeli hetilap. Az Economist-csoporthoz tartozó, kizárólag európai uniós ügyekkel foglalkozó újság – amely terjedelmes címoldalas anyagában és vezércikkében is a magyar jogszabályról írt – felsorolta a törvénnyel kapcsolatos, csaknem valamennyi eddigi politikai nyilatkozatot, pro és kontra.
Megjegyezte, az EU-ban szokatlan, hogy egyes tagországok más tagok helyi szabályozását bírálják. Nicolas Sarkozy francia elnök szóvivőjét idézve hozzátette: szerinte ugyanakkor a törvény “a sajtószabadság súlyos csorbulását” jelenti, és több tagállam szeretné elérni, hogy megváltoztassák. A European Voice úgy vélte, hogy a törvény szövege túlságosan sok értelmezési lehetőséget tesz lehetővé.
A jelenlegi politikai helyzetben pedig a szabályozó hatóság esetében is fennáll “legalább a kockázata”, hogy egyes interpretációi politikai megfontolásból erednek majd.
A vezércikk szerint figyelembe kell venni, hogy nem olyan országról van szó, amelyben megszakítás nélküli a médiapluralizmus, a véleménynyilvánítási szabadság és a virágzó demokrácia. Olyan országról van szó, ahol a média politikai és üzleti érdekek küzdőtere, és még élő emlékezet, hogy lábbal tiporták – vélte a European Voice.
Európában szétnézve nem nehéz más példákat találni, ahol a média szabályozásának politikai interferenciái vannak. Az azonban Magyarország “balszerencséje vagy butasága”, hogy éppen akkor vezet be egy problémás új médiaszabályozást, amikor átveszi az uniós elnökséget – áll a lapban
A soros elnökség intézményének egyik hosszú távra szóló erénye, hogy betöltőjének bizonyos hozzáálláshoz, alapértékekhez kell igazodnia. Magyarországnak is méltónak kell lennie erre – emelte ki a brüsszeli hetilap.
Nagyon rosszul kezdődött a magyar EU-elnökség, hiszen napok óta másról sincs szó, mint a magyar médiatörvényről – írta a Le Soir című, balközép-liberális irányultságú, francia nyelvű belga napilap, csütörtöki számában megjelent beszámolójában.
A cikk ismertette a törvényt ért külföldi bírálatokat. Franciaország és Németország is a törvény módosítását követelte a magyar kormánytól – folytatta a szerző, majd megállapította, mindennek nyomán semmi nem történt, s idézte Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint nem ijednek meg a kritikáktól.
Ezután a Le Soir ismertette Martonyi János magyar külügyminiszter külföldi újságírók előtt szerdán elhangzott szavait, és “stratégiaváltásként” értékelte azokat. Azt emelte ki a Martonyi által mondottakból, hogy el kell olvasni a törvényt, és meg kell várni az Európai Bizottság kommentárjait, esetleges ajánlásait, aztán pedig lehet arról beszélni, mi a teendő.
A cikk beszámolt arról, hogy a magyar hatóságoknak módjuk nyílik az eszmecserére: csütörtökön Yves Leterme belga miniszterelnök és Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos tartózkodik Budapesten, pénteken pedig az Európai Bizottság testületével találkozik a magyar kormány.
Jobb az óvatosság címmel vezércikkben foglalkozott csütörtökön a Financial Times Deutschland a magyar médiatörvénnyel és az Európai Bizottság ennek kapcsán tanúsított magatartásával.
” Szankciók elfogadása és a konfliktus tovább szítása helyett óvatosabban jár el. Jogi szempontból vizsgálja Orbán Viktor kormányfő vitatott támadását a magyar média szabadsága ellen, valamint az új adótörvényt. Ez okos dolog: Brüsszel tartózkodik a frontok további keményítésétől, Magyarország megőrizheti a tekintélyét. Végül is a vizsgálat befejezése után a bizottságnak még mindig lesz lehetősége arra, hogy fokozza a nyomást az országra. Brüsszel legfőbb célja az, hogy megakadályozza a nagyobb fokú nyugtalanságot az éppen csak elkezdődött magyar EU-elnökség idején” – olvasható a vezércikkben.
A lap szerint e fokozatos megközelítésnek máris megmutatkozik a hatása: Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy “a kormány együtt akar működni az EU-val – azt jelezve, hogy Budapest beadja a derekát. Még ha a tartalmat illetően nem tér is jobb belátásra, Orbán Viktor kormánya legalábbis kezdi felfogni, hogy problémája van a partnereivel, és hogy elszigetelődés fenyegeti Európában”.
A Financial Times Deutschland úgy látja, hogy Brüsszel már korábban megkísérelhette volna a konfliktus hatástalanítását. Hivatalba lépése óta Orbán nem csupán a kemény új médiatörvényt léptette életbe. Emellett csorbította az alkotmánybíróság hatáskörét, az új állampolgársági törvénnyel megsértette a szomszédos Szlovákiát, és megkérdőjelezte a jegybank függetlenségét. Brüsszel mindannyiszor elfordította a fejét.
“Magyarország kormányát demokratikus úton választották meg. Brüsszelnek pedig elvből nem kellene beavatkoznia egy tagállam kormányzati tevékenységébe. Ám a Magyarországgal zajló vitában Barroso bizottsági elnök most utalt az EU alapjogi chartájára is, emlékeztetve arra, hogy Európa több akar lenni puszta gazdasági és valutaközösségnél. Ha Magyarország megsért egy alapvető jogot, amelyben megállapodtak az EU-államok, akkor Brüsszel nem maradhat tétlen” – zárta vezércikkét a Financial Times Deutschland.
