Az egykor fél Európa által irigyelt zöld szigeten tömeges méretű elszegényedést okozott a gazdasági és pénzügyi válság. Erről tanúskodik az üresen álló vagy építés közben félbemaradt házak, lakóingatlanok száma (mintegy 30 ezer) éppúgy, mint az eladósodott vagy fizetési nehézségekkel küzdő háztartásoké (országos szinten ezek aránya 25 százalék). A fenti szomorú számokhoz járul a megszorult gazdák által sorsukra hagyott lovak gyarapodó tömege: állatvédő szervezetek már több tízezer kicsapott négylábúról beszélnek.
Az írek mindig is “lóbarátok” hírében álltak: a lakosság lélekszámához képest Európában itt a legnépesebb a lóállomány. Néhány fajtát – például a Connemara pónit – ír tenyésztők hozták létre. Az elmúlt két évtized erőteljes gazdasági fellendülése idején ugrásszerűen megnőtt a lótulajdonosok száma. Sok meggazdagodott üzletember, de például sikeres kisiparosok és kisvállalkozók is, Dublin és más városok peremén építettek maguknak új házat, s a mellette álló istállóban versenylovakat tartottak.
A dublini állatvédő egyesület idén már 105 gazdátlan lovat fogott be és vett gondjaiba – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez négyszerese a két évvel ezelőtti számnak. Az egyesület igazgatója, Orla Aungier szerint a megszorult családok elsőként a luxusjavaktól válnak meg – és a lovak bizony luxusnak minősültek akkor, amikor lendületesen fejlődött az ír gazdaság.
A tulajdonosok által magukra hagyott lovak egy része sérült, beteg állat. Gazdáik azért szabadulnak meg tőlük, mert nem akarják vállalni az állatorvosi kezelés költségeit. Aungier attól tart, hogy a gazdátlanná vált lovak nagy részére éhhalál vár a télen. Ennél még az is humánusabb, ha a befogott állatokat elaltatják. Az egyesület honlapja mindenesetre külön lórovatot nyitott a “Gazdát keresünk” oldalán, hátha sikerül új otthont találni a szélnek eresztett pacik némelyikének…
