Külföld

Unatkozó katona szivárogtathatott

admin
admin

2010. 11. 29. 12:00

Hivatalosan senki sem tudja, hogy ki adta át a WikiLeaks oknyomozó portálnak azt a 250 ezer bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, amelyeknek részleteit vasárnap kezdték el közölni a sajtóban, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt - írta internetes oldalán a Le Monde című francia napilap.

A fiatalember az amerikai hadsereg egyik Irakban állomásozó hírszerzési egységéhez volt beosztva. Jóllehet közkatona volt, engedélyezték neki, hogy rendszeresen hozzáférjen két biztonsági informatikai hálózathoz, amelyet az amerikai katonák és diplomaták használnak szerte a világban. Ebben az iraki laktanyában, ahol Bradley Manning nagyon unatkozott és kevés barátja volt, sok időt töltött a különböző internetes fórumokon. Egyebek között rendszeresen társalgott, vesztére, Adrian Lamo korábbi hackerrel, akit csodált.

A közkatona ez év tavaszán kezdett újdonsült barátjának hencegni azzal, hogy milyen titkos dokumentumok másolatához jutott hozzá a bázison, és amelyeket elküldött a WikiLeaksnek.
Lamo, akinek korábban már meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, megijedt attól, hogy bűnrészes lehet, és feljelentette a katonát a rendőrségen. A katona vele folytatott levelezését pedig elküldte a Wired című amerikai magazinnak, amely a levélrészletek némelyikét lehozta.

A levélváltásokból kitűnt, hogy Manning egy fiatal, túlzottan lelkes idealista. A csetelés során említés tett egy videóról is. Ezen egy amerikai helikopter Bagdadban – 2007-ben – civileket, köztük két hírügynökségi fotóst lőtt le. A felvételt idén áprilisban hozta nyilvánosságra a WikiLeaks. Az üzenetváltásból kiderült az is, hogy a katona az amerikai külügyminisztérium és az amerikai követségek mintegy 260 ezer jelentését is elküldte az oknyomozó internetes oldalnak.

Némelyik jelentést maga is elolvasta, és ezek sokkolták őt. “Láttam a majdhogynem bűnös politikai egyezségeket… . Ezeket a hihetetlen, rémisztő dolgokat a nyilvánosság tudomására kell hozni, nem szabad, hogy egy washingtoni barlangban lévő szerverben rostokoljanak.” – írta Manning.

A közkatona beszámolt arról is, hogy az adatokat egy CD-re másolta ki. Biztonságban érezte magát, mert a rendszervédelem gyenge volt, nem volt hatékony a szerverek védettsége, gyengék voltak a jelszavak, a biztonság és az elhárítás.
Manninget, miután leleplezték, előbb egy kuvaiti börtönbe vitték, majd egy Washington környéki katonai támaszpontra szállították. Ez év júliusában nemzetvédelemi tiltott információk kiadásával vádolták meg, 52 évi börtönt kaphat, ha elítélik.

Vizsgálja az alapító büntethetőségét

Az ausztrál rendőrség vizsgálja, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál megsértett-e valamilyen ausztrál törvényt az újabb bizalmas amerikai iratok közzétételével – jelentette be az ausztrál főállamügyész.

Robert McClelland elmondta: nincs tudomása arról, hogy az Egyesült Államok kérte volna az ausztrál hatóságoktól, vonják be a WikiLeaks alapítójának, Julian Assenge-nek az útlevelét. A titkos amerikai dokumentumok közzétételére reagálva azonban az ausztrál kormányszervek számos lehetőséget vizsgálnak. A főállamügyész szerint fennállhat több büntetőjogi törvény megsértésének az esete.

Nem sokkal később Stephen Smith védelmi miniszter bejelentette: egy amerikai-ausztrál kormányzati vegyes bizottság vizsgálja, milyen esetleges károkat okozott a dokumentumok nyilvánosságra hozatala. “Pontról pontra át kell tekintenünk (a dokumentumokat), de mindvégig alapvetően ugyanazt tartjuk szem előtt: megvédeni Ausztrália nemzeti érdekeit. Ismét olyan cselekményről van szó, amellyel kapcsolatban nincs más lehetőség, mint teljes mértékben elítélni azt. Elképzelhető, hogy a nemzetbiztonság, illetve egyes emberek biztonsága veszélybe került” – mondta a miniszter a Sky News brit hírtelevíziónak adott interjújában.

Párizs fenyegetésnek tekinti az ügyet

Franciaország a “demokratikus szuverenitást és tekintélyt” célzó “fenyegetésnek” tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását, és jelezte: “nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval” – közölte hétfőn a francia kormányszóvivő.

“Nagyon szolidárisak vagyunk az amerikai adminisztrációval abban a tekintetben, hogy nemcsak azt szeretnék elkerülni, hogy az államok tekintélyén, a munkájuk minőségén csorba essen, hanem azt is, hogy veszélybe kerüljenek azok az emberek, akik az országuk szolgálatában végzik a munkájukat” – hangsúlyozta Francois Baroin az Europe 1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

Moszkva egyelőre visszafogott

Dmitrij Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról. Az illető hozzátette: az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban.

Dmitrij Medvegyev elnököt sápadtnak és habozónak, Vlagyimir Putyin kormányfőt alfahímnek minősítették az amerikai diplomáciai dokumentumok. A Kommerszant saját forrásaira hivatkozva azt írta hétfőn, hogy a moszkvai amerikai diplomáciai képviselet az orosz vezetőkről kétségtelenül küldött Washingtonba egyebek között lélektani értékeléseket is.

Berlin hallgatásba burkolózik

A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a WikiLeaks által megszellőztetett bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról – írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A konzervatív újság a Merkel-kormány szóvivőjétől kapta a fenti értelmű tájékoztatást. Steffen Seibert érdemben csupán annyit közölt: Berlin és Washington egyaránt sajnálatosnak tartja bizalmas diplomáciai anyagok nyilvánosságra hozatalát.
A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki nem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.

Kína közvetített

Washington számos alkalommal szóvá tette Pekingnél, hogy Észak-Korea Kína területén át szállít rakétaalkatrészeket Iránba. A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai jelentések közül legalább tíz azzal foglalkozik, hogy Észak-Koreából Iránba tartó, ballisztikus rakéták alkatrészeit tartalmazó szállítmányok akadálytalanul haladnak át Pekingen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.