Külföld

Nem lesz háború a két Korea között

admin
admin

2010. 11. 24. 15:03

Abszolút kizárt, hogy háború robbanna ki és a helyzet tovább eszkalálódna, ha mégis, az megrengetné a világgazdaság viszonyait. Kim Dzsong Ün, az „Ifjú tábornok” hatalomátvétele nem hoz áttörést az észak-koreai viszonyokban, de távlatilag akár nyitást is jelenthet a nyugat felé. Csoma Mózessel, az ELTE Koreai Tanszékének adjunktusával a keddi tűzharc hosszútávú hatásairól beszélgettünk.


A keddi észak-koreai támadás után mindenki a háború lehetőségét latolgatja. Reálisnak tartja ezt a veszélyt?

Abszolút kizártnak tartom, hogy a háború robbanna ki és a helyzet tovább eszkalálódna, a világsajtó persze ijesztget olyan szalagcímekkel, hogy a két Korea a háború küszöbén áll. A keddi ütésváltás közvetlen kiváltó oka az lehetett, hogy hétfőn megkezdődött egy dél-koreai hadgyakorlat a határvonal közelében. Egyébként rendszeresen szoktak dél-koreai egységek és amerikai flotta egységek gyakorlatozni ebben a régióban, az észak-koreai rezsimet ez borzasztóan irritálja. Phenjan rendszeresen tiltakozik is az ilyen akciók ellen, ez történt kedden is és erre jött a meglehetősen brutális és civil területeket érintő tüzérségi támadás.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzetközi közösség engedne egy erőteljesebb dél-koreai fellépést annak érdekében, hogy annak következtében egy enyhébb rezsim jöjjön létre?

Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének adjunktusa

Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének adjunktusa

Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatosan. Valójában senkinek nem érdeke, hogy tényleges, kiszélesedett fegyveres konfliktusra kerüljön sor. Az észak-koreai rezsimnek ugyanúgy nem, mint Dél-Koreának vagy Kínának. Elég csak arra gondolni, hogy Dél-Korea a távol-kelet meghatározó gazdasági pontja, azoknak a híradástechnikai vagy autóipari vállalatoknak, amelyeket mi is itt Magyarországon ismerünk, a központjai mind Szöulban vannak. Ha Bármifajta tényleges eszkalálódása lenne a konfliktusnak, az olyan következményekkel járna, amely az egész távol-keleti régió és ez által az egész világgazdaság viszonyait megrengetné.

A két Korea kapcsolata mindig is feszült volt, miért pont most robbant a konfliktus?

A két Korea kapcsolata az utóbbi két, két és fél évben jelentősen romlott. A régió, ahol a keddi összecsapás történt, a Koreai-félsziget partjaitól nyugatra lévő, a Sárga-tengeren található határvonal térségében, nem tekinthető egyedinek. Az elmúlt évtizedekben, 1999-től kezdődően voltak már hasonló esetek a térségben, a Sárga-tenger határvonala ilyen értelemben puskaporos hordónak számít. A koreai háborút (1950-53) követően az Egyesült Államok húzta meg a két Korea közti határvonalat a Sárga-tenger közepén és gyakorlatilag Észak-Korea mind a mai napig nem akarja elismerni ezt a tengeri határt. Ennek következtében különféle intenzitással és különféle okokból elő-előfordulnak észak-koreai provokációk. A két és fél éve folyamatosan romló kapcsolatok következtében az elmúlt hónapok során két ízben is összecsapás zajlott le a régióban. 2010 márciusában pont ott, ahol a keddi incidens történt, egy dél-koreai hadihajó süllyedt el több tucat dél-koreai tengerész halálát okozva.
Dél-koreai tüntetők Észak-Korea-ellenes jelszavakat skandálnak a szöuli védelmi minisztérium előtt (fotó: MTI/EPA) Képgaléria!

Dél-koreai tüntetők Észak-Korea-ellenes jelszavakat skandálnak a szöuli védelmi minisztérium előtt (fotó: MTI/EPA) Képgaléria!

Az észak-koreai nukleáris fegyverek bevetésétől kell tartani?

Az észak-koreai nukleáris program gyökerei a 70-es 80-as évekre nyúlnak vissza. Észak-Koreának elsősorban a nemzetközi közösséggel, valamint az Egyesült Államokkal folytatott különböző diplomáciai akciók során az volt a célja, hogy minél jobb tárgyalási pozíciókat tudjon kiharcolni magának, erre használta ki a nukleáris ütőkártyát. Többször nézett ki úgy a dolog, hogy egyrészt a pekingi székhelyű hatoldalú tárgyalások következtében, másrészt az Egyesült Államokkal folytatott megegyezések következtében pont kerülhet a nukleáris témakör végére. A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy ez a pont még nagyon messze van. Észak-Korea egy szokatlanul brutális erődemonstrációt hajtott végre, ideáig még soha nem került sor olyasmire, hogy civil területek ellen, civil életeket is kioltó módon hajtson végre az észak-koreai vezetés támadást, Phenjan ezzel kétség kívül átlépett egy Rubicont.

A huszonéves Kim Dzsong Ün hatalomátvétele jelenthet valamilyen enyhülést az észak-koreai diktatúrában?

Kim Dzsong Ün hatalomátvétele ugyan nem jelenthet azonnali fordulatot Észak-Korea belső viszonyaiban, ugyanakkor meg kell említeni, hogy az „Ifjú tábornok” néven emlegetett trónörökös tanulmányait Svájcban folytatta, így alapos ismereteket szerezhetett a nyugati világ fejlettségével kapcsolatban. Ez távlatilag elsősorban gazdasági téren vezethet nyitáshoz a nyugat felé. A phenjani rezsim elsőszámú gazdasági-politikai partnere azonban továbbra is Kína.

Milyen a mindennapi élet a világnak ebben a legszegényebb és egyben az egyik legmilitarizáltabb országában?

Észak-Korea a távol-keleti régió legszegényebb országa. A lakosság ellátását továbbra is a központi raktárakból történik: az élelmiszer-fejadagokat a lakóközösségi szervezetek osztják ki a lakosságnak. Az utóbbi évek során egyre nagyobb a szerepe a fél-legális piacoknak is, ahol a Kínából becsempészett árucikkek találnak gazdára. Az életet természetesen mindenhol áthatja a politika: az általános iskolások külön tantárgyakban tanulják az országot megalapító Kim Ir Szen és családtagjai életrajzát.

csoma Mózes

Tanulmányait az ELTE történelem–politikaelmélet szakán és a szöuli Yonsei Egyetemen végezte. Ösztöndíjasként két évet töltött a Koreai Köztársaságban, ahol a félsziget
megosztottságának történelmi gyökereit kutatta. Jelenleg az ELTE Koreai Tanszékének adjunktusa, a koreai történelem és politika tárgykörében tartja szemináriumait. A “Korea – Egy nemzet, két ország” (Napvilág Kiadó, 2008) és a “Magyarok Koreában” (ELTE Eötvös Kiadó, 2009) című könyvek szerzője.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.