Külföld

Kikkel barátkoztunk a NATO-csúcson?

admin
admin

2010. 11. 20. 19:57

Két magyar szállítóhelikoptert küld Afganisztánba Magyarország 2012-ben, miután a NATO-országok vezetői új stratégiai dokumentumot fogadtak el csúcstalálkozójukon. Az atomfegyverektől mentes világ megteremtése érdekében fellépve Oroszországot együttműködésre kérték az európai államok, Amerikát pedig a START-program ratifikálására.

Helikoptereket küldünk Afganisztánba

Miután a NATO-országok vezetői elfogadták azt a stratégiai koncepciót, amelyhez a következő tíz évben igazodik a szervezet, a kormány újra tárgyal a magyar forgószárnyasok korszerűsítéséről, amelyet közösen finanszírozna több ország.

A Magyar Honvédségnek szüksége is lenne a felújításra, mert ez eddig nehéz feladatnak bizonyult. Bár közel egymilliárd forintért már modernizáltak két Mi-17-est, a Solar Kft. közvetítésével az oroszok, ezek kezdenek kifutni az üzemidejükből.

Most további két magyar Mi-17-es helikoptert felújítanak azért, hogy 2012-ben segítsék az afganisztáni műveleteket. Ezt annak az új stratégiai tervnek a keretében teszik, amely „nem csupán elvek és célok gyűjteménye, hanem cselekvési terv”, ahogy azt Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára megfogalmazta.

Kiberháborúról és a nukleáris elrettentésről értekeznek

Az új stratégiai koncepció elfogadása után intenzív munka kezdődik a NATO-ban az újszerű biztonsági kihívások ügyében – mondta szombaton Lisszabonban Iklódy Gábor, aki főtitkár-helyettesi rangban az ilyen kihívások kezelésére létrehozott szervezeti egységet irányítja a NATO-központban.
Az újszerű kihívások közül jelentőségében kiemelkedik a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélye – közölte.

Az általa felvázolt menetrend szerint január végén már össze kell hívni a tagállami szakértőket, márciusra koncepciót kell kidolgozni arról, hogy a „kibernetikai védelem” területén mire törekedjen a NATO, és júniusban cselekvési tervet kell letenni a tagországok védelmi miniszterei elé. A NATO-nak – mondta – meg kell határoznia, hogy mi ellen kíván védekezni, ez a védekezés kinek lesz a dolga, és miként fogják ellátni a feladatot.

Iklódy Gábor kitért arra, hogy szintén sok teendője lesz majd az úgynevezett elrettentési felülvizsgálat tekintetében is. Iklódy elmondta, hogy ennek az elrettentési felülvizsgálatnak a terjedelme egyelőre nem pontosan tisztázott. Voltaképpen a legegyszerűbb akkor lenne a feladat, ha csupán a nukleáris elrettentésre terjedne ki, de egyes tagállamok – az MTI más forrásból szerzett értesülése szerint ez főként Franciaország – nem fogadják el, hogy kizárólag a nukleáris elrettentő képességet „vizsgálják felül”.

Atomfegyver-mentes világban védekeznének

A dokumentumban kiemelt helyen szerepel az atomfegyverektől mentes világ és az európai NATO-országok védelmi rendszerének megteremtése ballisztikus rakéták esetleges támadása ellen.

NATO-ellenes tüntetők a vért szimbolizáló piros festékben fekszenek

NATO-ellenes tüntetők a vért szimbolizáló piros festékben fekszenek

Az európai rakétavédelem megteremtésének fontosságát kiemelő politikai nyilatkozat elfogadásával zárult szombaton a csúcstalálkozó. A dokumentumban részletesen kifejtett teendők között szerepel az, hogy javítani kell a NATO hozzájárulási képességét a válságmenedzseléshez, illeszkedve a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez. Ez alatt lényegében azt kell érteni, hogy a katonai erő alkalmazásán kívül el kell sajátítania a NATO-nak a civil újjáépítés nyelvezetét és munkamódszereit is.

Szövetségre kérik Oroszországot

A politikai nyilatkozat másik hangsúlyos eleme, hogy beszámol arról: a NATO felhívta Oroszországot arra, hogy mélyítse el együttműködését az atlanti szervezettel azokon a területeken, ahol közös érdekeket lehet azonosítani.

A 28 NATO-ország állam-, illetve kormányfője a NATO-Oroszország Tanács keretében találkozott Medvegyevvel. Azt javasolták, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök elfogadta a NATO rakétavédelmi együttműködési ajánlatát – jelentette be később Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az orosz rakétavédelmi rendszer integrálódik a NATO-éval. A NATO tervei szerint két külön rendszer maradna a NATO- és az orosz szisztéma, és az oroszok nem kaphatnak működtetési jogosítványokat a NATO-rendszerben. Adatcseréről azonban lehet szó, annak érdekében, hogy „mindenki tisztábban és szélesebben lássa, mi a helyzet az égbolton” – fogalmazott a NATO-csúcson az észak-atlanti szervezet egyik diplomatája.

Amerikát az Oroszokkal kölcsönös nukleáris leszerelésre bíztatják

Hat európai ország külügyminisztere – köztük a magyar diplomácia irányítója – felszólította az amerikai republikánus párti szenátorokat arra, hogy ratifikálják az Egyesült Államok és Oroszország által aláírt START nukleáris leszerelési megállapodást.

Lene Espersen dán külügyminiszter litván, lett, magyar, norvég és bolgár kollégájával váratlanul megjelent a NATO-csúcs alkalmából a Fehér Ház által Lisszabonban szervezett sajtóértekezlet végén, hogy kiálljon a ratifikálást szorgalmazó Barack Obama demokrata párti amerikai elnök mellett.

Az ellenzéki republikánus szenátorok nagy része gátolja az Obama és Dmitrij Megvegyev orosz elnök által áprilisban aláírt újabb START-szerződés ratifikálását. Az egyezmény a két ország nukleáris robbanófejeinek 30 százalékos csökkentését és a kölcsönös ellenőrzések átláthatóbbá tételét irányozza elő.

Espersen a szerződés ratifikálását támogató európai országokra célozva hangsúlyozta: számukra valóban Európa biztonsága a kérdés. Úgy vélte, ha nem ratifikálnák az egyezményt, az valódi kudarcot jelentene az európai biztonság szempontjából. „Ennélfogva sürgetjük az amerikai törvényhozást, és reméljük, hogy a lehető leggyorsabban be tudja majd cikkelyezni a START-megállapodást” – fűzte hozzá.

Orbán is igent mond

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken támogatásáról biztosította a NATO új koncepcióját. Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán számára a térség stabilitása érdekében biztosítani kell az európai perspektívát.

Elmondta azt is, hogy Magyarország – az Európai Unió soros elnökeként – mindent meg fog tenni a NATO és az EU közötti politikai kapcsolatok javítása érdekében.

„A nyugati világ és Oroszország között egy nagy történelmi szövetség kialakulásának a napjait éljük” – fogalmazott a magyar miniszterelnök a NATO-csúcsértekezlet alatt, a NATO-Oroszország Tanács ülése előtt adott nyilatkozatában. Közép-Európa szempontjait is figyelembe kell venni abban a nagy folyamatban, amelyet a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak erősítése jellemez – mondta. Szerinte ez a folyamat azért is nagyon fontos Közép-Európa számára, mert voltak már olyan kiegyezések a történelemben, amelyeknek ez a térség „nem haszonélvezője, hanem szenvedő alanya” volt.

A közép-európai stratégiai együttműködés fontosságáról Borislaw Komorowski lengyel elnökkel, a gazdasági növekedés beindításának fontosságáról, valamint az EU bővítéséről pedig a spanyol miniszterelnökkel tárgyalt a NATO csúcstalálkozóján szombaton.

A magyar elnökség ideje alatt az unió napirendjén alapvetően gazdasági ügyek fognak szerepelni, de Orbán Viktor elkötelezte magát az európai romastratégia elkészítése mellett is.

Afganisztán volt a téma

A portugál fővárosban zajló csúcs mai fő témája Afganisztán volt és ezért Hamid Karzai elnök is találkozott a vezetőkkel, akik a háború lezárását sürgették.

A NATO azt követően sem hagy fel Afganisztán támogatásával, hogy a biztonságért való felelősségvállalást a tervek szerint 2014 végéig fokozatosan átadják az afgán hatóságoknak – közölte az atlanti szövetség kétnapos lisszaboni csúcsértekezletének keretében tartott, szombat délutáni sajtókonferenciáján a szervezet főtitkára.

Anders Fogh Rasmussen kijelentette: arra számít, hogy 2014 után nem lesz szükség a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) harcoló alakulatainak Afganisztánban történő szerepvállalására.

A tagállamok vezetői jóváhagyták a több mint 130 ezer fős nemzetközi erő kivonásának stratégiáját. Hozzátette ugyanakkor: „Ha Afganisztán ellenségei azt gondolják, hogy csak ki kell várniuk, amíg kivonulunk, akkor csalódni fognak. Addig maradunk, amíg szükséges, hogy befejezhessük a munkát”.

Természetesen az afganisztáni biztonsági helyzet függvénye az, hogy a NATO számára lehetővé válik a harcoló szerepvállalás felváltása közvetett támogatói szerepvállalással – fogalmazott a főtitkár, aki utalt arra: a jóváhagyott kivonulási stratégia nem jelenti azt, hogy a nemzetközi biztonsági erő valamennyi katonája 2014 végéig elhagyja Afganisztánt. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a terrorizmus elleni harc „stratégiai, globális fontosságát”.

A szövetség vezetője a csúcstalálkozóra meghívott Hamid Karzai afgán elnökkel megállapodást írt alá a NATO és Afganisztán közötti hosszú távú partnerségről. Ez a partnerség kiterjed arra az időszakra is, amikor már nem lesz szükség a nemzetközi erők közvetlen harcoló szerepvállalására.

A csúcstalálkozó vendégeként Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a csapatkivonás ütemét, illetve a biztonsági felelősségvállalás átruházásának menetrendjét a tényleges biztonsági helyzettől, nem pedig időpontoktól kell függővé tenni. „A békéhez vezető utat nem lehet lerövidíteni” – hangsúlyozta a főtitkár.

Az afgánok nem tudnak semmiről

Közben különös felmérést közölt az ICOS nemzetközi szervezet, amelyből kiderült, hogy a háború által leginkább sújtott két dél-afganisztáni tartomány lakóinak többsége nem hallott a 2001 szeptember 11-ei támadásokról, amely az Egyesült Államok inváziójának közvetlen oka volt. Helmand és Kandahar múlt hónapban megkérdezett 1000 lakosa közül 92 százalék mondta azt, hogy nem tud a több mint kilenc évvel ezelőtti eseményekről.

„Meg kell magyaráznunk az afgán népnek, hogy miért vagyunk itt, ugyanakkor meg kell mutatnunk és meg kell győznünk őket, hogy a jövő jobb velünk, mint a tálibokkal” – mondta az ICOS elnöke, Norine MacDonald.

A kutatás szerint a dél-afganisztániak 40 százaléka hiszi azt, hogy a külföldiek azért vannak az országban, hogy elpusztítsák az iszlámot, vagy elfoglalják, elpusztítsák Afganisztánt. 61 százalék pedig kételkedik abban, hogy az afgán erők egyedül is biztosítani tudják majd a biztonságot, 81 százalékuk pedig úgy véli, az al-Kaida visszatérhet, és a Nyugat elleni támadásokhoz használhatja majd Afganisztánt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.