Egy az unió küldöttsége által készített tanulmány szerint a 12,7 százalékos deficit csökkentését célzó görög program nem volt elég megnyugtató a pénzügyi piac számára, ezért Olli Rehn további intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy a tervezett négy milliárd eurós megtakarítás megvalósuljon. Ezek között szerepel a forgalmi adó két százalékos emelése, a tizenharmadik havi bérek befagyasztása, valamint a köztisztviselők juttatásainak csökkentése. Athént az euróövezet vezetője, Jean-Claude Juncker is figyelmeztette: amennyiben a határozott költségcsökkentési intézkedések elmaradnak, Görögország szigorú szankciókra számíthat.
A szakértők is kétségbe vonják a görög megszorító intézkedések hatékonyságát, ezért Franciaország, Németország és Hollandia is bejelentette, hogy állami garancia mellett görög államkötvények vásárlását tervezik az égei ország megsegítése érdekében.
Az Európai Unió számára létfontosságú, hogy az euróövezetbe 2001-ben belépő Görögország költségvetése egyensúlyba kerüljön, hiszen a 300 milliárd eurós adóssággal küszködő ország helyzetének további romlása veszélyeztetné a közös valuta stabilitását.
