Bulgária anyagi jóvátételt követel Törökországtól, ellenkező esetben azzal fenyegetőzik, hogy megakadályozza a török EU-csatlakozást. A határon túl élő bolgárokért felelős tárca nélküli miniszter, Bozsidár Dimitrov milliárdos anyagi kárpótlást követel a törököktől az első világháborút megelőző kitelepítések okán – írja az EU Observer.
Veszelin Ninov bolgár kormányszóvivő szerint a miniszter véleménye tükrözi a kormányét, de az ügyben bolgár-török kormányközi vizsgálóbizottság állt fel, mely remélhetőleg megoldást talál az ügyre.
A török külügyminiszter a kijelentésre reagálva elmondta, a bolgárok nem nyújtottak be hivatalos igénylést az elűzött bolgárok ügyében. Hozzátette: az ügyet csak akkor lehetne objektívan vizsgálni, ha a Bulgáriából később érkező, kétmillió török menekült kárpótlását is a serpenyőbe tennék.
Etnikai tisztogatások
Az 1912-13-as balkáni háborúkat követően a Törökországban élő bolgár kisebbség nagy részét elüldözték, vagy a határvidéken élő kisebbségeket deportálták az ország más területeire. Ennek mintapéldája a Szovjetunió volt, ahol a krími tatárokat Szibériába, a mai Ukrajna területén élő lengyeleket belső-Ázsiába deportálták Sztálin uralma alatt. A Trákiában élő majdnem 300 ezer bolgárt az ottomán hatalom elüldözte, de sokakat közülük meg is öltek.
A török és a bolgár kormány között még 1925 létrejött egy megegyezés, mely elismerte a bolgár követelések jogszerűségét, de érdemi intézkedésekre soha nem került sor. A bolgár miniszter ezeknek a kárpótlásoknak a beváltását kéri számon most a török kormánytól, arra hivatkozva, hogy a világ tizenhatodik legnagyobb gazdaságának nem okozhat gondot a tartozás kifizetése.
Törökország 2005-ben kezdett tárgyalni az Európai Unióval a csatlakozásról. Eddig 12 tárgyalási fejezetet nyitottak meg a 35-ből. A bolgár menekültek problémáján kívül azonban más akadályok is vannak: Észak-Ciprus 1983 óta tartó török megszállása az EU-csatlakozás egyik legnagyobb nehézsége. A de facto független államot csak Törökország ismeri el.
Németország és Franciaország a török csatlakozás legnagyobb ellenzői, elsősorban a területükön élő nagyszámú török kisebbség okán. Az EU ezenkívül aggodalmát fejezi ki Törökországgal szemben az emberi jogok érvényesülése miatt is.
A menekültek kárpótlása és az elüldözött kisebbségek problémája a 2004-es EU-bővítés óta jóval meghatározóbb agenda az unióban, mint előtte. Legutoljára éppen a Lisszaboni Szerződés bukott el a cseh ellenálláson, mely a szudétanémetek jóvátételi igényeinek lehetőségét igyekezett elkerülni.
