Az urnazárás pillanatában négy különböző exit-poll felmérésnek is közzétették az eredményit, mindegyik szerint Basescu került az első, Geoana pedig a második helyre. Basescu számára az említett felmérések 33,2 33,72, 34,1, illetve 32,8 százalékot mutatattak ki, Geoana 30,3, 30,9, 31,44, illetve 31,7 százalékot ért el. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje alig több mint 20 százalékkal a harmadik helyre szorult. A szavazásra jogosultak 53,52 százaléka járult az urnákhoz.
Basescu televíziós nyilatkozatában sietett leszögezni, hogy szerinte jobboldali választási győzelem született, mert az ő és a harmadik helyen végzett liberális Antonescu szavazatai együtt meghaladják az 50 százalékot. Felidézte, hogy öt évvel ezelőtt, a legutóbbi elnökválasztáskor, az akkor még szövetséges, de időközben külön utat választó demokraták és liberálisok együttesen csak 34 százalékos támogatottságnak örvendhettek. Geoana is elégedetten nyilatkozott saját eredményéről. Arra buzdította a választókat, hogy “egyesítsék az országot”, amely az elmúlt öt évben “megosztottá vált” a folyamatos politikai botrányok miatt. A PSD vezére az elmúlt öt évben elnöklő Basescut hibáztatta e botrányokért.
Jó eredménynek nevezte a Kelemen Hunor által összegyűjtött szavazatokat Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Bejelentette: hétfőn már konzultálnak a parlamenti pártok képviselőivel, keddre pedig összehívták az RMDSZ területi elnökeit, illetve ügyvivő testületét, a Szövetségi Állandó Tanácsot. Még a héten meg akarják hozni a döntést arról, hogy a második fordulóban melyik jelölt támogatását javasolják a romániai magyaroknak. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetségnek nem csorbult az alkupozíciója az első fordulóban elért eredménnyel, hiszen a magyarok szavazatai döntőek lehetnek a második fordulóban, amikor nagyon szoros eredmény várható a versenyben maradt első két jelölt között. Kelemen Hunor az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: a második forduló előtt sem Basescu, sem Geoana nem hallgathat tovább az etnikumközi viszonyokról és a kisebbségi kérdésről. Szerinte “mélyreható államreformot” kell elindítania Románia következő államfőjének, akinek a magyar közösség problémáira is megoldást kell találnia.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azonban rendkívül gyengének minősítette a magyar jelölt eredményét. Úgy vélte, az összefogás hiánya miatt nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat. Szerinte az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia azt a nézetét, hogy a nemzeti szempontot behelyettesíti a pártszempontokkal, pártjelöltet indított közös nemzeti jelölt helyett. “Ha összefogtunk volna, ha az RMDSZ nem ment volna el “pártirányba”, és ennek következtében a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem jelentett volna be különvéleményt, akkor a magyarság mozgósítása terén egészen más eredményt lehetett volna elérni” – vélekedett Tőkés. Javasolja, hogy a két forduló között mielőbb hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), és egyeztessenek arról, hogy a következő fordulóban a romániai magyarság melyik elnökjelöltet támogassa. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint az erdélyi magyarság alacsony részvétele annak tulajdonítható, hogy Kelemen Hunor nem volt hiteles jelölt, csak egy pártot képviselt, nem pedig az erdélyi magyarságot.
A Basescu által javasolt referendumon a szavazati joggal rendelkezők 50,16 százaléka voksolt, ami azt jelenti, hogy a népszavazás érvényes. Az állampolgároknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy akarják-e a jelenlegi kétkamarás – képviselőházból és szenátusból álló – parlamentet egykamarássá alakítani, és akarják-e, hogy a honatyák jelenlegi létszámát 471-ről lecsökkentsék 300-ra vagy annál kevesebbre. Basescu arra kérte a pártokat, hogy a népszavazás érvényességének hivatalos bejelentése után azonnal hívják össze az alkotmánymódosító különleges parlamenti bizottságot.
