A határon átnyúló együttműködésről tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten kedden. Az előadások sorát Knut Vollebaeck, az EBESZ kisebbségvédelmi főbiztosa nyitotta meg, aki közvetít Szlovákia és Magyarország között a nyelvtörvény ügyében.
Az eredeti program szerint az eseményen felszólalt volna Bajnai Gordon miniszterelnök is, ám egyéb elfoglaltságaira hivatkozva csak egy levelet küldött. (Bajnai Gordon és Knut Vollebaek egyébként kedd délután hivatalosan is tárgyalnak a szlovák-magyar viszonyról).
Bajnai: nem emelhetnek nyelvi határokat
Bajnai Gordon levelében – amelyet Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára olvasott fel – kifejtette: az etnokulturális és a politikai határok ritkán esnek egybe, ez pedig nehéz és váratlan kihívások elé állítja az államokat. A magyar kormányfő megemlékezett az Európa Tanács létrehozásának 60. évfordulójáról, hozzátéve, hogy az EBESZ ajánlásai nagyban hozzájárultak a kisebbségek helyzetének javulásához.
Bajnai szerint a határ menti területek fejlődéséhez új szemléletre és közös gondolkodásra van szükség. Az uniós források segítségével ugyanis mesterségesen széttépett kapcsolatokat lehet újraépíteni. „Az európai integráció lebontja a fizikai korlátokat, ezért nem emelhet senki helyébe nyelvi korlátokat” – hangsúlyozta Bajnai Gordon.
Vollebaeck: szabad és egész Európa
Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a budapesti konferencia megnyitóján kifejtette: Magyarországnak nagy szerepe volt a kisebbségi jogok kiterjesztésében. Mint A határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában című rendezvényen Vollebaek elismerte: Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy az EU alkotmányába és a Lisszaboni szerződésbe is beépítsék a kisebbségi klauzulákat.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár és Knut Vollebaek (fotó: MTI)
„Pár éve még vasfüggöny választotta el Európát, ma viszont egész és szabad, a határok nyitottak. Európa varratnélkülivé válik” – fogalmazott a főbiztos. Példaként említette a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária-Valéria hidat. Knut Vollebaek kiemelte a határokon átnyúló együttműködés lehetőségét, amely szerinte a régi sebek begyógyítására is alkalom. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezeknek az együttműködéseknek területi, nem pedig etnikai alapúnak kell lenniük. „A határ menti régiókban gyanút kelthet ugyanis az etnikai együttműködés, és irredentizmussal vádolhatják a részt vevőket” – figyelmeztetett az EBESZ főbiztosa. Szerinte ugyanennyire veszélyesek az etnikai alapú juttatások is.
Ezért nagyon fontosnak véli azt, hogy az ilyen együttműködésekben a lakosság valamennyi része részt vegyen, a többséget is be kell vonni. „Meg kell tanulnunk egymás nyelvét. A határ menti régióknak többnyelvűnek kell lenniük” – mondta Knut Vollebaek.
A politikán múlik a jószomszédi viszony
„A jogi keret megvan a határon átnyúló együttműködésekre, a gyakorlat azonban gyakran hiányzik. Ennek oka lehet például, hogy még mindig vannak határok. Jó hír, hogy például Magyarország és Ukrajna között már van megállapodás arról, hogy a határ menti régiókból vízum nélkül utazhatnak.
Az együttműködés alapja azonban Knut Vollebaek szerint az, hogy a politika jószomszédi kapcsolatokat alakítson ki. Egy projekt csak ebben az esetben tud megerősödni. Bilaterális szerződéseket lehet kötni, amelyekben a kisebbségek jogait is meg lehet erősíteni. Vannak azonban viták, amelyek így nem megoldhatók.
A hatékony határon túli együttműködésért azonban meg kell dolgozni, hiszen „nem fog magától szánkba repülni a sült galamb” – idézett egy magyar szólást Knut Vollebaek.
Autonómia nélkül nem megy
Francesco Palermo, Knut Vollebaek jogi főtanácsadója a konferencián két pontot emelt ki a határon túli együttműködéssel kapcsolatban. Egyrészt véleménye szerint az etnokulturális különbözőséget meg kell erősíteni az együttműködésnek köszönhetően. Véleménye szerint ez ugyanis javíthat a kisebbségek helyzetén.
Az EBESZ jogi szaktanácsadója szintén kiemelte az együttműködés területi jellegét. Mint elmondta, ahhoz azonban, hogy az együttműködés a határ menti területek között eredményes legyen, ezen területeknek bizonyos fokú autonómiára van szükségük.
Az ET is ösztönöz
Alan Phillips, az Európa Tanács Kisebbségvédelmi keretegyezményét felügyelő szakértői bizottság elnöke konkrét példákat hozott a már működő együttműködésekre. Az általa vezetett bizottság határon átnyúló együttműködésre hívta fel többek között Bulgáriát, Ukrajnát, Észtországot, Törökországot és Oroszországot is.
Szlovákiát pedig a bizottság felhívta arra még 2000-ben, hogy könnyítse meg azon külföldön végzett tanárok diplomájának elismertetését, akik valamely kisebbség nyelvén tanítanak.
