A tekintélyes brit gazdasági-politikai hetilap pénteken megjelent legújabb kiadásának elemzése szerint a jó modor megkövetelése nem oldja meg a vitás kérdéseket, de idővel elavulttá teheti azokat. Az EU ezt a receptet alkalmazta új tagjaival szemben 2004-ben, ám legalábbis Magyarország és Szlovákia esetében ez már nem működik – áll a The Economist írásában.
A legutóbbi civakodás augusztus 21-én kezdődött, amikor Szlovákia megakadályozta, hogy a magyar államfő – aki a túlnyomórészt magyarok lakta Révkomáromban Szent István szobrának felavatásán vett volna részt – átlépje a határt. Ez ellentétes a mozgásszabadságot biztosító EU-szabályokkal – írta a brit hetilap.
Az elemzés szerint a szlovákok ingerlékenyek Magyarországgal kapcsolatban, és “a megátalkodott korábbi birodalmi hatalmat” látják benne – mindennapos kifejezés az “ezer évi elnyomatás”. Szent Istvánt “visszataszító magyarosítónak” tartják, Sólyom László tevékenységét pedig “revansistának”, ám a magyarok mindezt paranoiaként vetik el, és inkább azoknak a honfitársaiknak a jogaival törődnek, akik a határokon túl rekedtek Magyarország első világháború utáni megcsonkításával – írta a pénteki The Economist.
Gyenge kifogás
A folyóirat kiemeli, hogy a magyar államfő tervezett látogatását a szlovák elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter egyaránt elítélte; mindhárman azt bizonygatták, hogy legfőképp az időpont ellen van kifogásuk. Augusztus 21-e az évfordulója a Szovjetunió vezette inváziónak, amely 1968-ban eltiporta az akkori Csehszlovákia “prágai tavaszát”, és Magyarország egyike volt a Varsói Szerződés azon tagállamainak, amelyek ebben részt vettek.
Ez a kifogás azonban gyengének tűnik. Ha viszont szlovák méltóságokat is meghívtak volna a szoboravatásra, az a magyar érv is erősebb lehetne, hogy Szent István a térség közös örökségének része – áll a The Economist pénteki elemzésében, amely szerint Révkomárom nem volt hajlandó megfelelő helyet keresni a szlovákok és más szlávok által bálványozott Cirill és Metód szobrainak.
Kívülről nehéz
A lap szerint a kívülállók számára nehéznek bizonyul az események befolyásolása. Az Európai Parlament szocialista frakciója időlegesen felfüggesztette Robert Fico szlovák miniszterelnök pártjának tagságát, de ez a jelek szerint senkit nem érdekelt. Az EU nem foglalt állást a szlovák nyelvtörvény ügyében sem.
Néhányan abban reménykednek, hogy a dolgok javulni fognak, ahogy Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője a háttérbe szorul. Slota gyújtó hangvételű támadásokra “szakosodott” a magyarok – valamint a cigányok és a németek – ellen, híveinek némelyike pedig rasszista – írta a The Economist.
A botrányok
A hetilap szerint Slota pártját most már kezdik utolérni a botrányok. Fico nemrég elvette tőlük a környezetvédelmi minisztériumot, a Szlovák Nemzeti Párt által eddig birtokolt három tárca egyikét. Nem valószínű azonban, hogy Slota teljesen kivonulna a kormányból, a Magyarországgal folytatott vita pedig arra vall, hogy Fico maga is igencsak kész kijátszani a nacionalista kártyát – áll az elemzésben.
A lap szerint ez jelenleg nem feltétlenül változtat sokat a dolgokon. Ha azonban a magyar konzervatív vezető, Orbán Viktor megnyeri a jövőre esedékes választásokat, Szlovákia szurkálódásai erőteljesebb válaszra lelhetnek. Könnyű felkavarni a régi sérelmekre alapuló vitákat, sokkal nehezebb azonban elsimítani ezeket – fejeződik be a The Economist pénteki írása.
