Nagyvilág

Tőkés a virtuális berlini falról

A romániai magyar kisebbség helyzete húsz évvel a rendszerváltás után sem mondható optimálisnak - véli Tőkés László.

Az Európai Parlament romániai képviselője erről abban a cikkében ír, amely a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilapban jelent meg szombaton.

“Ha valaki azt a következtetést kívánná levonni, hogy a majdnem kétmilliós romániai magyar kisebbség helyzete optimális, gyorsan helyreigazítom. Kitartva a hibás következtetések mellett lényegében ugyanis csak azt a téves hivatalos román magyarázatot támogatja, hogy a kisebbségi kérdés országunkban (Romániában) egyszer s mindenkorra megoldott” – írja Tőkés László a Szabadságom húsz éve című sorozat legújabb részében.

Szerinte Románia sosem teljesítette azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisebbségekkel kapcsolatban az első világháború utáni békeszerződésekben vállalt.

Tőkés azt állítja, hogy a romániai magyar kisebbség csalódott, mert a rendszerváltás utáni sorsa nem úgy alakult, ahogy azt elképzelte. “A magyar kisebbségnek az autonómiához való egyetemes joga román területen a román nacionalisták össztüze alatt van” – mutatott rá a református püspök. Hozzátette, hogy ezen a területen a kormánypárti, az ellenzéki és a nacionalista pártok között szinte nincs különbség. Egész Romániában, a társadalom összes rétegében sikerült “tömeges méretű kellemetlen magyarellenes hangulatot” kelteni, amely csak az utóbbi időben mérséklődött egy kicsit.

A püspök szerint a magyar kisebbség problémáit csak szélesebb európai összefüggésekben lehet megoldani.

Tőkés azt állítja, hogy Kelet- és Nyugat-Európa között továbbra is jelen van a “virtuális berlini fal”, a kelet-európai országoknak máig nem sikerült felszámolniuk a kommunista rendszerek örökségét, s a kommunizmus és a demokrácia közötti küzdelem vérontás nélkül ugyan, de folytatódik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik