Szeptemberben megkezdi munkáját az a szerb állami bizottság, amelynek feladata számba venni a titói megtorlások áldozatait, s feltárni a sírjaikat – jelentette a szerb sajtó. Szakemberek mintegy 80 ezerre teszik azoknak a számát, akiket 1944 és 1946 között bírósági döntés nélkül kivégeztek, mert a kommunista rendszer ellenségeinek ítélték őket.
A megtorlás a kelet-szerbiai Knjazevácon, Zajecarban és Pirotban kezdődött. Több száz helyen voltak kivégzések – akadt olyan, ahol csak négy-öt embert öltek meg, de például a dél-szerbiai Nisben 800 és 1000 között volt az áldozatok száma, Belgrádban pedig több ezer.
Mint a téma egyik legismertebb kutatója, Srdjan Cvetkovic, a belgrádi Újkori Történeti Intézet munkatársa a Vecernje Novosti című újságnak elmondta, a szerbiai megtorlás sokban hasonlított a sztálini terrorra. Irányítója az Ozna nevű állambiztonsági szervezet volt, de felhasználták hozzá a rendőrséget és a katonaságot is. A kivégzések egy jelentős részét azzal indokolták, hogy az áldozatok együttműködtek a fasiszta megszállókkal, de a kutató szerint igen kevés volt köztük a tényleges kollaboráns. Többségében olyanokat öltek meg, akiket a titói kommunista rendszer ellenségeinek tartottak, de 1946-ban a titói irányvonallal szembe került, JKSZ-en belüli ellenzék tagjai is az áldozatok között voltak.
Srdjan Cvetkovic szerint a szűken vett Szerbiában mintegy 35 ezer embert, a Vajdaságban pedig – magyar és német adatok alapján – mintegy 40-45 ezer embert öltek meg. A legtöbb tömegsír a Vajdaságban, Közép- Kelet- és Délkelet-Szerbiában van. A szeptemberre történészekből, levéltárosokból, jogászokból és orvos szakértőkből megalakuló bizottság először az irattárakat fésüli át, megpróbálja összeállítani az áldozatok listáját, számba venni a tömegsírokat, s utána kezd hozzá a feltáráshoz – mondta el a Blic című újságnak Slobodan Homen államtitkár.
