Külföld

A Nyugat-Balkánon tartja a szemét a NATO

admin
admin

2009. 04. 04. 10:44

Továbbra is fontos a NATO számára a Nyugat-Balkán, és a térség országai iránti elkötelezettség jegyében újabb lépéseket kell tenni - mondták diplomáciai források szombat hajnalban, az atlanti szervezet csúcstalálkozója keretében tartott péntek esti külügyminiszteri vacsorán elhangzottak alapján.

E források szerint véleménykülönbség abban mutatkozott, hogy ezt az elkötelezettséget milyen ütemű lépésekkel juttassák kifejezésre. A Nyugat-Balkánhoz közelebb fekvő tagországok némelyike – például Olaszország – gyorsabb előrehaladást szeretne, Hollandia ugyanakkor lényegesen tartózkodóbb.

A Nyugat-Balkán két országa, Albánia és Horvátország a minap vált a NATO teljes jogú tagjává. Vannak viszont még a térségben a NATO szempontjából “elvarratlan szálak” – fogalmazott egy NATO-diplomata. Más értesülések szerint Montenegró nagyon szeretné, ha bevonnák a NATO “előszobájának” számító tagsági cselekvési tervbe, de ez ma még várat magára.

Ugyancsak diplomáciai értékelések szerint a NATO új stratégiai koncepciójának előkészítését szorgalmazó dokumentum, vagyis a szövetség biztonságáról szóló nyilatkozat szövegezése során sikerült olyan megfogalmazásokat találni, amelyek feloldják az eddig feltételezett ellentéteket a NATO “befelé fordulását”, illetve a “globális szerepvállalást” szorgalmazók között. Eszerint az atlanti szövetségnek, amellett, hogy tevékenységének sarokköve továbbra is a tagállamok kollektív biztonságának megőrzése, késznek kell lennie arra is, hogy választ adjon akár a területétől távol eső térségekben jelentkező kihívásokra.

Ami a NATO és Oroszország kapcsolatait illeti, egy NATO-diplomata szerint a szövetség lényegében követni igyekszik azt a tempót, amely az amerikai-orosz viszony javulásában mutatkozik. Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök csütörtöki londoni találkozója nyomán lényegesen előrehaladt az amerikai-orosz “enyhülés”, és a NATO ezt látva igyekszik lépést tartani.

Nevük mellőzését kérő NATO-diplomaták azt mondják, hogy az új NATO-főtitkár személyét illető vita hátterében az állhat: a török kormánypárt a helyhatósági választásokon elszenvedett kudarc nyomán a belpolitikai színtéren jó pontokat akar szerezni kemény és hajthatatlan álláspontjával. A törökök az egyik diplomata szerint nem azt mondják, hogy rossz jelölt lenne Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, hanem azt, hogy most még korai lenne a döntés. Van azonban olyan vélekedés is, hogy túl sokáig nem lehet várni, mert ellenkező esetben akár Rasmussen magától visszaléphet a jelöltségtől.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.