Külföld

Magyarellenességet hozhat az RMDSZ csődje

admin
admin

2008. 12. 18. 06:50

A decemberi parlamenti választások eredményei után mindenki arra számított, hogy a két nagy párt közti kiélezett helyzet és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) relatíve jó szereplése miatt a magyar szervezet ismét kormányzati tényező lesz. Ez végül elmaradt. Ezek után felmerül a kérdés: keleti szomszédunknál a szlovákiaihoz hasonló folyamatok várhatóak?

A romániai kormányalakítási folyamat első meglepetése az volt, hogy a legtöbb mandátumot szerző Demokrata Liberális Párt (PDL) és a legtöbb voksot begyűjtő Szociáldemokrata Párt (PSD), vagyis a román politikai paletta két „ősi” ellensége képes volt kormánykoalíciós tárgyalásokat folytatni és eljutni a nagykoalícióig.

Innentől kezdve a parlamenti matematika alapján a stabil többséghez valóban nem volt szükség a magyar képviselőkre és szenátorokra. Ez egyedül a PDL-PSD kormánykoalíció esetében igaz, bármilyen más variáció gyakorlatilag nem jöhetett volna létre az RMDSZ nélkül.

A szocdemek bosszút álltak

A magyar kormánytagság leginkább a Szociáldemokrata Párt ellenállása miatt nem valósulhatott meg. A román baloldal miatt csak államtitkári posztokat ajánlottak volna fel az RMDSZ-nek, amely ezt nem fogadhatta el.

A PSD magatartását részben motiválhatta, hogy így vághattak vissza a magyar pártnak azért, mert az négy évvel ezelőtt hatalomra juttatta az akkor még egységes jobboldalt, pedig azt megelőzően az RMDSZ pont a szociáldemokratákat tartotta kívülről a hatalomban. Viszont ennél lehet egy racionálisabb ok is: a román szociáldemokraták elérkezettnek látják az időt a nacionalista kártya kijátszására.

Jön a magyarellenesség?

Nem elhanyagolható tény, hogy a szélsőségesen soviniszta Nagy-Románia Párt parlamentből történő kiesésével új szereplők számára nyílt meg a lehetőség, hogy eljátsszák a magyarellenességet. Ezt az „űrt” pedig leginkább a PSD képes betölteni, elvégre politikusai a Nagy-Románia Párt megerősödése előtt már előszeretettel pedzegettek nemzeti húrokat. Első eredményük meg is van: három ciklus után sikerült elérniük, hogy Bukarestben végre magyarmentes „nemzeti” kormány alakul.

Kolozsvári tüntetők: A román nyelv az egyetlen hivatalos nyelv

Mindez előrevetíti: az elkövetkező időszakban magyarellenesség várható kormányzati szinten. Így nem zárható ki, hogy Románia elindul Szlovákia útján. Ne feledjük, Pozsonyban is minden azzal kezdődött, hogy Robert Fico miniszterelnök a Magyar Koalíció Pártjának kihagyása végett koalíciót kötött a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párttal.

Stolojan nekünk jobb lett volna

Az erdélyi magyarság számára szintén aggasztó, hogy nem Teodor Stolojan, hanem Emil Boc lesz a miniszterelnök. Stolojan visszafogott politikus hírében áll, komolyabb magyarellenes megnyilvánulásai nem voltak. Ez viszont nem igaz Emil Bocra. Bár korábban kolozsvári polgármesternek történő megválasztását részben a város közel 20 százalékát kitevő magyarságnak köszönhette, ennek ellenére gyakran tett kirohanásokat az RMDSZ ellen.

Szintén nem elhanyagolható tény, hogy korábban pártelnökként Boc folyamatosan ellenezte az együttműködést az RMDSZ és a PDL között. Vagyis a kijelölt román miniszterelnökről nehéz elképzelni, hogy megpróbálja majd ellensúlyozni a PSD esetleges magyarellenes megnyilvánulásait.

ki is az az emil boc?

A frissen felkért román miniszterelnök-jelölt lehet Románia történetének legfiatalabb kormányfője. A mindössze 42 esztendős Emil Boc Funar legyőzésével szerzett először nevet magának, de egyébként újonc a politikában. Kolozsvár vezetését 2004-ben nyerte el, a választásokon legyőzve a radikálisan magyarellenes Gheorghe Funart. 2008 tavaszán – ugyan csak a második fordulóban – de ismét megszerezte a többséget Kolozsváron. Polgármestersége alatt a Funar által a román nemzeti trikolór színeire mázolt padokat és szemeteseket átfestette, más jelentősebb lépéssel azonban nem került be a köztudatba. Emil Boc az államfő, Traian Basescu pártjának vezetője 2005 óta. Romániai szakértők szerint Boc eddig szürke, és viszonylag újonc szereplője volt a román politikai életnek. Emil Boc 1966-ban született Kolozs megyében, a kalotaszegi Havasrekettyén, ötödik gyerekként. 1994-ben vette el feleségét, Oanát, aki a Babes-Bolyai Tudományegyetem Irodalom tanszékén adjunktus. Két lányuk van: Cezara és Patricia.

Ellenzékiként nincs varázsa az RMDSZ-nek?

Az RMDSZ kormányon kívül maradása komoly hatással lehet az erdélyi magyar belpolitikára is. A mostani parlamenti választásokon a magyar szavazók többek között azért támogatták az RMDSZ-t, mert megítélésük szerint az általuk lakott településekre több fejlesztési forrás érkezhet egy kormányzati szerepvállalással. Most ez a „varázsa” megszűnik a legerősebb magyar érdekképviseleti szervezetnek.

Ráadásul a magyarellenesség részben radikalizálhatja a magyar szavazóbázist is, ami túlélési lehetőséget jelent a magyar belső ellenzéknek. Ebben a helyzetben az egyik nagy kérdés, hogy Markó Béláék változtatnak-e szövetségesi politikájukon.

Az EP-választáson fordulhat az erdélyi politika

Az első komolyabb politikai megmérettetés a 2009-ben esedékes az európai parlamenti választás. Az RMDSZ-nek azzal is szembe kell néznie, hogy egység hiányában nem a viszonylag népszerűtlen Szász Jenő Magyar Polgári Pártja lesz az ellenfél, hanem az egyetlen komolyabb bázissal bíró RMDSZ-en kívüli politikus, az elmúlt választásokon már bizonyító Tőkés László.

Ebből a szempontból az is lényeges, hogy a református püspök – az előzetes várakozásokkal ellentétben – eddigi brüsszeli munkáját komolyan végzi, és talán ami ennél is fontosabb, több megszólalása is elérte az erdélyi magyar média és a Duna TV „ingerküszöbét”, vagyis folyamatosan szerepel a hírekben. Ha lesz megegyezés, és Tőkés László indulni fog az RMDSZ listáján, akkor Erdélyben az elkövetkező időszakban ismét az RMDSZ-en belül várhatóak változások és politikai megmérettetések.

Ha azonban nem lesz megegyezés, akkor megint kívülről próbálják majd legyőzni Markó Béláékat, akiknek viszont már azzal is szembe kell majd nézniük, hogy az RMDSZ az elmúlt időszakhoz képest rosszabb kondícióba fog kerülni. És végül az erdélyi magyar-magyar folyamatoknál figyelembe kell venni: 2010-ben Magyarországon is lesznek választások.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.