Nagyvilág

Irán ujjong a pénzügyi válsághoz

admin
admin

2008. 11. 17. 07:08

Az egyre mélyülő pénzügyi világválságban egy ország kétségbeesés helyett ünnepel: Irán vezetői kárörömmel figyelik az eseményeket. Rövid távon ennek talán meg is vannak az alapjai, hosszú távon azonban az „örömködés” könnyen „jajveszékelésbe” csaphat át. A gazdasági világválság hatásai elől ugyanis az iszlám köztársaság sem menekülhet.

„Nagyon boldogak vagyunk, hogy az amerikai gazdaság bajban van, a kormányzat elhibázott döntéseinek árát fizetik meg most. Isten megbüntette őket” – fogalmazott Ahmad Dzsannati ajatollah, a síita klérus erősen konzervatív szárnyának, és a nagyhatalmú Őrök Tanácsának a vezetője. Hasonló kárörömmel nyilatkozott Mahmud Ahmadinezsád köztársasági elnök is.

Úgy tűnik, hogy Irán a nemzetközi szankciók szorításának köszönhetően a partvonalról figyelheti a nyugati világban jelentkező gazdasági recessziót. A teheráni tőzsdén alig változtak az árfolyamok a hitelválság kirobbanását követően, a brókerek figyelmét inkább a kormányzat privatizációs tervei és egyéb belpolitikai faktorok kötötték le.

Ráadásul Irán továbbra is az egyetlen olyan ország a világban, ahol a bankoktól olcsón lehet hitelt felvenni, majd az összeget ugyanazon banknál lényegesen kedvezőbben lehet lekötni.

Fájdalmas lehet a hatás

Valójában azonban az amerikai pénzügyi válság közvetlenül Iránra gyakorolt hatása sokkalta fájdalmasabb lehet, mint azt elsőre gondolnánk. Hiszen a válság továbbgyűrűzik a kőolaj- és földgázszektorba, ahonnan az iráni költségvetés bevételeinek jelentős része is származik. Az iráni gazdaság diverzifikációjára ugyanis ez idáig nem került sor, éppen ezért az továbbra is erősen függ a kőolaj- és földgázipartól. (Exportbevételeinek közel 82 százalékát a földgáz- és kőolajeladások alkotják).

A kőolaj világpiaci árának folyamatos csökkenése komoly bevételkiesést eredményezhet: ha az iráni olaj hordónkénti ára 75-80 dollár körül alakul, úgy a költségvetés éves szinten közel 50 milliárd dollárt fog veszíteni, az árfolyam-ingadozásról és az inflációs ráta emelkedéséről nem is beszélve.

Már vannak jelek

Káröröm ide vagy oda, a válság jelei már most is tapasztalhatóak az iszlám köztársaságban. Így például a fiatalok körében elképesztő méreteket öltött a munkanélküliség (20 százalék körül), erősen emelkedtek a mindennapos fogyasztási cikkek árai, ugyanakkor csökkent a vásárlóerő, amit egyértelműen bizonyítanak a Teherán-szerte üresen álló újonnan készült apartmanházak.

A gazdasági nehézségek könnyen társadalmi és politikai bonyadalmakat generálhatnak. Az 1979-es forradalmat megelőzően is volt egy olajárrobbanás, amit akkor a sahnak nem sikerült hatékonyan meglovagolnia.

A gazdaság az atomprogramnál is fontosabb

Mindenesetre, a jövőre esedékes elnökválasztás előtt, már most a gazdaság számít a legfontosabb kérdésnek, mint ahogyan ezt a parlament által nyáron végzett közvélemény-kutatás is bizonyítja: a megkérdezettek 90 százaléka az inflációt és a magas árakat, 83 százaléka a lakhatási gondokat, 78 százaléka a munkanélküliséget, 72 százaléka pedig az aránytalan és igazságtalan jövedelmeket tekinti a legégetőbb problémának.

Ugyanezen közvélemény-kutatás emellett arról is megkérdezte a polgárokat, hogy vajon a nukleáris program kapcsán életbe léptetett nemzetközi szankciók felelősek-e az ország gazdasági nehézségeiért. A kérdésre a válaszadók 32 százaléka igennel, 29 százaléka pedig nemmel válaszolt. Ahmadinezsád tehát gondban lesz, ha az iráni választók a gazdasági teljesítmény alapján voksolnak majd jövő júniusban.

Kisebb az esély a támadásra

A jelenlegi gazdasági világválság azonban egyetlen pozitívummal mindenképpen szolgálhat a teheráni vezetés számára. A pénzügyi nehézségek közepette ugyanis aligha valószínű, hogy Washington a közeljövőben újabb költséges háborúba bocsátkozik majd. S bár az iráni nukleáris engedetlenség kapcsán gyülekező amerikai katonai viharfelhők most kétségkívül eloszlani látszanak, Irán mégsem dőlhet hátra kényelmesen.

A kőolaj árának tartós csökkenése alapjaiban változtathatja meg a nemzetközi helyzetet. Eddig ugyanis az Iránnal folytatott nemzetközi birkózásban a Nyugat számára az olajárak esetleges egekbe szökése jelentette a legnagyobb kényszert és visszatartó erőt. Most azonban úgy tűnik, hogy a nemzetközi trendek közepette erre nem sok az esély, mindez pedig új lehetőségeket jelenthet az iráni atomkérdés rendezését illetően.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A naked mole rat can be seen during a press preview of the Aquazoo at the Loebbecke Museum in Duesseldorf, Germany, 21 September 2017. The museum reopens on 22 September after a four year restoration phase. Photo: Ina Fassbender/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.