Szerdai értesülések szerint Wolfgang Schauble belügyminiszter utasítására szeptember 1-jétől átfogó és országos tesztet vezetnek be a honosításért folyamodó külföldiek számára. A „vizsga” alapos ismereteket követel meg a német politikára, a történelemre és a társadalomra vonatkozóan.
Demokrácia, felelősség, társadalom
A több mint 300 kérdésből álló katalógust a tekintélyes Humboldt Egyetem szakértői előreláthatólag az elkövetkező napokban véglegesítik, majd nyilvánosságra hozzák. Így az állampolgárság érdekében vizsgázni vágyók előzetesen felkészülhetnek, mintha gépjárművezetői jogosítványért folyamodnának. A kérdések listája három fő területet ölel fel, ezek sorrendben: „Politika és demokrácia”, “Történelem és felelősség”, valamint “Ember és társadalom”.
Egy-egy vizsgázó a több mint 300-ból pontosan 33 kérdéssel „szembesül”. A sikeres vizsga előfeltétele a kérdések legkevesebb felének helyes megválaszolása. Ezen túlmenően a jelentkezőnek némi ismerettel kell rendelkeznie arra a német tartományra vonatkozóan is, ahol tartósan letelepedni kíván, ezt azonban szóban is bizonyíthatja. Sőt az egyes tartományok megfelelő tanfolyamokat indíthatnak a felkészülés megkönnyítésére.
Németországban az elmúlt évben 126 ezer külföldi szerzett állampolgárságot, pontosan ezerrel többen, mint egy esztendővel korábban. 2000-ben ugyanez a szám 187 ezer volt.
A német nyelvet is jól kell tudni
Az érvényben lévő alkotmányos rendelkezések szerint állampolgárságért csak az a külföldi folyamodhat, aki legkevesebb nyolc éve az országban él. A legszigorúbb előfeltételek közé tartozik annak bizonyítása, hogy az adott személy tiszteletben tartja a német alkotmányt, büntetlen előéletű, s képes anyagilag fenntartani magát Németországban. A hatóságok ugyanakkor az elmúlt években mind szigorúbban követelték meg a német nyelv megfelelő ismeretét is. A mostani szigorítás a belügyminisztérium szerint az ország és az állampolgárságért folyamodó külföldiek érdekeit egyaránt szolgálja.
Szakértők szerint a teszt meglehetősen nehéz kérdéseket tartalmaz, így egyebek között azt: „Mit kívánt kifejezni Willy Brandt volt kancellár azzal, hogy 1970-ben térdre borult az egykori varsói zsidó gettóban álló hősi emlékmű előtt?”
