Külföld

A románok megsértődtek Itáliára

admin
admin

2008. 05. 28. 11:40

Az idei Cannes-i Filmfesztivál – a győztes román alkotás öröme mellett – sokkoló élmény volt a román közvéleménynek. A csalódást az olasz Francesco Munzi múlt szerdán bemutatott játékfilmje okozta: az „Il resto della notte” (Az éjszaka hátralevő része) a kritikusok szerint középszerű filmdráma, melynek középpontjában egy gazdag, magányos és depressziós hajlamú olasz üzletember-feleség és vendégmunkás házvezetőnője áll, akit ékszerlopás miatt munkaadója elbocsát.

Ezért később exszerelmével, egy pitiáner bűnöző honfitársával és annak barátjával együtt – rablási szándékkal – visszatér az általa jól ismert luxusvillába, de a betörés tragédiába torkollik.

A több szálon futó történetben több bűnöző vagy fokozatosan bűnelkövetővé váló szereplő legális vagy illegális román bevándorló, akiket egyébként román színészek is jelenítenek meg. Ráadásul a románok felháborodása csak fokozódott, miután kiderült: az eredeti forgatókönyv szerint a szereplők albán bevándorlók lettek volna, de a rendezőt a románok által Olaszországban elkövetett bűncselekmények késztették az „aktualizálásra”.

Románok elleni lépések

Az olasz kormány a múlt szerdán (éppen az említett filmbemutató napján) fogadta el azt a közbiztonsági intézkedéscsomagot, amelynek hátterében a jelentős mértékben román állampolgárokhoz köthető bűnözési hullám húzódik. Bár Maroni olasz belügyminiszter az Itáliában élő, általa is milliósra becsült román állampolgárokra utalva jelezte, hogy be kívánják tartani az EU-tagokra vonatkozó direktívákat.

Az előítéletekre oly szívesen támaszkodó román médiumok és a romaellenességet nem is titkoló közszereplők sokat tettek annak érdekében, hogy a Berlusconi-kabinet döntését kifejezetten románellenes kezdeményezésnek állítsák be Romániában. Igaz, az intézkedés hivatalosan a romák – köztük jelentős mértékben román állampolgárok – megrendszabályozására irányult, de a félelmek szerint valamennyi Olaszországban élő, vagy a jövőben odaköltözni kívánó román életét fogja hátrányosan érinteni.

A romák a bűnbakok

Miközben tény, hogy az illegális bevándorlást bűncselekményként kezelő kormánydöntés a létszámukban nagyobb, a többi balkáni államból és Afrikából származó bevándorló ellen is irányul, a román közvélemény számára nem kétséges: itt róluk van szó. Olvasatukban a bajok forrását kizárólag a romákban kell keresni, az odahaza is csak gondokat okozó romák miatt ér hátrányos megkülönböztetés minden román állampolgárt. Romániában és Olaszországban is a romák szimbolikus alakja lett Romulus Mailat.

Ő volt az a roma nemzetiségű román, aki múlt év novemberében Róma egyik külvárosában kirabolta, megerőszakolta, majd bestiálisan meggyilkolta egy olasz tengerésztiszt feleségét. A Nagyszeben-közeli Feleken található lakóháza mára idegenforgalmi látványosság lett olasz turisták számára.

A két csoport

A románok különösen azért érzik igaztalannak ezt a beazonosítást, mert az olaszországi vendégmunkásokat – véleményük szerint – két csoportba lehet osztani. Egyrészt létezik a többség, a pozitív vendégmunkások világa. Ők a jobb megélhetés reményében legálisan szeretnének dolgozni, a munkaerő-piaci hiányszakmákban vállalnak munkát, amiért megbecsültek és képesek az integrációra. Ők testesítik meg azt a román munkavállalót, aki átmeneti létformának tekinti a külországi tartózkodást és ők azok, akik hazautalt eurójukkal, családjuk és egyben az ország boldogulásának előmozdítói.

Másrészt létezik a nem elhanyagolható létszámú, de összességében mégis kisebbséget képező roma származású román állampolgárok köre, akik kizárólag bűnügyi rovatok szereplői. Róluk szintén bő terjedelemben szólnak a címlapok. Ők tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek, alapvetően antiszociális magatartásukkal hívják fel magukra a figyelmet és bűncselekmények elkövetése révén kerülnek a hatóságok látókörébe. Számuk csak becsülhető, egyesek több mint egymillióra teszik.

Ennél árnyaltabb megközelítésre a közeljövő Romániájában aligha lehet számítani, miközben a szemléletváltás késleltetése ma nehezen megjósolható következményekkel járhat.

Az olaszok nem szeretik őket

Az olaszok számára ezzel szemben nem ennyire éles a megkülönböztetés. Egy pár hete az Ansa hírügynökség által készítetett felmérés szerint ugyanis az olaszok 64 százalékos elutasítottsággal a harmadik leginkább ellenszenves nemzetnek a románokat tartják, a romák (81 százalék) és az albánok (74 százalék) után. A lakosság alig 20 százaléka rokonszenvez velük.

Kettős mérce

Basescu román elnök a Berlusconi-kabinet bevezetésre kerülő közbiztonsági törvénycsomagja hallatán egy tévényilatkozatban állt ki honfitársai mellett: „A külföldön élő románoknak nincs semmi okuk szégyenkezni. Miközben egyetértünk bármely törvényszegő megbüntetésével, nem engedhetjük meg románok millióinak megalázását csupán azért, mert az egy választási kampányban valakiknek jól jöhet.”

Ugyanez a nyilatkozat viszont kevésbé harcias és kifejezetten felelősséghárító, ha Olaszországban élő roma honfitársairól kell szólnia: „A kérdés megoldására Románia egyedül nem vállalkozhat; a megoldáskeresésnek összeurópai szinten kell bekövetkeznie.”

Nem feszegetett kérdések

Arról viszont egy szó sem esik a román médiában, hogy miért is menekülnek el tömegesen hazájukból a románok és a romániai romák. (Olaszországban – az Opera Nomadi nevű NGO alig tíz napja közzétett felmérése szerint – az ott élő 160 ezer roma közel egyharmada Romániából érkezett.

Arról sem esik szó, hogy miért késnek vagy miért sikertelenek Romániában a társadalmi felzárkóztató programok, amelyek a roma kisebbséget éppúgy érintik, mint a szegény rétegeket, amelyek speciális szociális figyelmet érdemelnének és nem feltétlenül a külföldre távozásban látnák az egyedüli esélyt.

Az olasz törvénycsomag

A Berlusconi kormány első ülésén szigorú intézkedéscsomagot fogadott el az illegális bevándorlókkal szemben. Az új közbiztonsági jogszabályok jelentősen megkönnyítik az olasz hatóságok számára a bevándorlók kitoloncolását. Az új rendelet értelmében – melyet a tervek szerint a parlament júliusban fog elfogadni – súlyosbító körülménynek számít majd, ha egy külföldi bűnelkövetőről kiderül, hogy nem legális körülmények között került az országba. Ez automatikusan egyharmadnyival növeli az eredetileg kiszabott börtönbüntetést. Azok, akik illegális bevándorlóknak adnak bérbe ingatlant, három évig terjedő börtönbüntetésre és 150 ezer euróig terjedő pénzbírságra számíthatnak, ráadásul a házukat is elkobozhatják. A határokon elfogott illegális bevándorlókat hat hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetéssel lesznek sújthatók. A legalább két évre elítélt külföldiek is kiutasíthatóak lesznek az országból; ez korábban csak a tíz évet meghaladó ítéletek esetében volt érvényes. A jogszabály egyúttal megnöveli az olasz állampolgárság elnyerésének időtartamát és számos intézkedést tartalmaz a koldulás visszaszorítására, de megnehezíti a házasság útján történő állampolgársághoz jutást is. A kormány különleges megbízottakat nevezhet ki, akiknek feladata a nagyobb olasz városok – Róma, Milánó és Nápoly – környékén lévő illegális romatáborok ügyének rendezése. A törvénycsomag értelmében a kiutasításról ezentúl a nagyvárosok prefektusai dönthetnek. A két évre, vagy annál hosszabb időre elítélt bevándorlót a jövőben automatikusan kitoloncolják az országból. Hasonló sors vár azokra a külföldiekre is, akiknek az iratai nincsenek rendben, illetve nem rendelkeznek a megélhetésükhöz szükségesnek ítélt minimális havi keresettel. A tervezett intézkedések egyaránt vonatkoznak az Európai Unión kívüli országokból és a tagállamokból érkező személyekre

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.