Külföld

Bűnös marad Wass Albert

admin
admin

2008. 05. 22. 13:36

A román legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította a perújrafelvételt Wass Albert ügyében, ami Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd szerint arról tanúskodik, hogy a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll - olvasható a Krónikában. Az írót emberiségellenes bűnökért ítélték el 1946-ban.

A kedden született ítélet jogerős, eszerint a romániai igazságszolgáltatás továbbra is bűnösnek tekinti az írót. „Ismételten bebizonyosodott az Európai Unió által is jelzett tény, miszerint a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll” – reagált az erdélyi napilap kérdésére Kincses.

Románok kivégeztetésével vádolják

Az ügyvéd volt az, aki Wass Albert író fia, Czegei Wass András megbízásából 2007 áprilisában azt kérte az igazságszolgáltatástól: tárgyalják újra a kolozsvári népbíróság által 1946. március 13-án emberiség elleni bűntett vádjával távollétében halálra ítélt édesapja perét. A korabeli vádak szerint Wass Albert és édesapja, Wass Endre bujtotta fel Cege katonai parancsnokát négy vasasszentgothárdi személy kivégzésére. A vád szerint ugyancsak Wass Albert utasította Csordás Gergely hadnagyot, az Omboztelkén beszállásolt honvédek vezetőjét tizenegy helyi román lakos agyonlövésére.

Wass Albert szülőháza Cegén (fotó: MTI)

Wass Albert szülőháza Cegén (fotó: MTI)

Kincses Előd szerint azonban ezekhez az 1940. szeptember 23-i gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nem volt. Állítását a román honvédelmi, illetve külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Kincses szerint az új bizonyítékok cáfolják az 1946. március 13-i ítélet vádiratában rögzítetteket, miszerint Wass Endre és fia, Albert a 19-es honvédezred vezetõjét biztatta volna az áldozatok kivégzésére. A nemrég előkerült, és a per-újrafelvételi kérelemhez csatolt iratok szerint a vasasszentgothárdi gyilkosságokat nem a 19-es, hanem a 11-es számú ezred követte el, amelyhez – Kincses szerint – Wass Albertnek semmi köze nem volt.

Nincs bizonyíték a bűnösségére

Kincses furcsállja, hogy miközben ezt a tényt a kolozsvári bíróság és a táblabíróság melletti ügyészség is rögzítette, azt mégis „lényegtelennek” tekintette. Azt sem vették figyelembe, hogy a vasasszentgothárdi négy áldozatot szökés közben lőtték agyon a 11. ezredbeli honvédek, ami nem felbujtás, hanem a szökési kísérlet következménye – írja a Krónika. A korabeli dokumentumok egyike sem bizonyítja, hogy Wass Albert részt vett volna az 1940. szeptember 23-i, vasasszentgothárdi és omboztelki kivégzések előkészítésében, illetve az ezekre való felbujtásban.

Wass Albert mellszobra Szombathelyen (fotó: MTI)

Wass Albert mellszobra Szombathelyen (fotó: MTI)

„A román titkosszolgálat korabeli jelentései szerint csak Wass Endre, Wass Albert édesapja utazott át a gyilkosságok elõtt egy nappal Cegérõl Vasasszentgothárdra, ahol a magyar tisztikar tagjaival találkozott, de ezek a források sem bizonyítják, hogy Wass Endrének köze lett volna a másnapi kivégzéshez” – részletezte Kincses Előd. Szerinte az iratokból az sem derül ki, hogy Wass Albert is Vasasszentgothárdra vagy Omboztelkére ment volna, vagy köze lenne a kivégzésekhez, az azonban igen, hogy az omboztelki kivégzések felbujtója egy Körösi és egy Szokács nevû helyi civil lakos volt.

„Az 1946. márciusi per során Körösit felmentették, helyette pedig a vádiratban eredetileg nem is szereplõ Wass Albertet ítélték távollétében halálra” – magyarázta Kincses Előd, aki úgy véli: azért lett volna indokolt a perújrafelvétel, mert ezek az adalékok nem álltak 1946-ban a kolozsvári népbíróság rendelkezésére. Az ügyvéd kérelmét alapfokon 2007. május 10-én a kolozsvári bíróság elutasította. A fellebbezést követően júniusban a kolozsvári ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és elrendelte a perújrafelvételi kérelem újratárgyalását.

A román állam a legjobb marketinges

Az ügyészség újra megvizsgálta az iratokat, és úgy vélte, a frissen előkerült levéltári források semmi újjal nem szolgálnak, a Wass-iratcsomóban található bizonyítékok elegendők az író bűnösségének igazolására. Ennek nyomán a kolozsvári ítélőtábla 2008. március 10-én elutasította a perújrafelvételi kérelmet, Kincses újabb fellebbezését követően pedig kedden mondta ki a végső szót a legfelsőbb bíróság.

Ismételt perújrafelvétel csak a Wass Albert ártatlanságát alátámasztó újabb bizonyítékok birtokában kérhető – mondta Kincses Előd. Ezek abból a jelentésből kerülhetnek elő, amelyet 1941 tavaszán egy, az 1940 őszén elkövetett észak-erdélyi románellenes, valamint dél-erdélyi magyarellenes atrocitásokat kivizsgáló német–olasz vegyes bizottság készített – áll a Krónikában.

Wass Albert mai hódítása csak részben magyarázható műveivel: az író legjobb marketingügynöke maga a román állam – írja egy másik cikkben a Krónika. Talán meg sem ismerte volna vagy már el is feledte volna az olvasóközönség a keserédes nosztalgiával átitatott Wass-regényeket, ha egy-egy szobor, vagy iskolanév elleni hatósági fellépés vagy egy-egy bírósági tárgyalás nem tépi fel újra és újra a sebeket, nem termeli újra azt az életérzést, amely a Wass-regényekbõl árad.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Hosszú Katinka megvédte az Eb-címét

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.