Nagyvilág

Nukleáris ködbe borul a Közel-Kelet?

Jóllehet az arab országok körében Izrael feltételezett atomfegyvere és Irán vitatott nukleáris programja egyre nagyobb aggodalmat kelt, az olajár- és a demográfiai robbanás miatt ők maguk is egyre nagyobb ütemben kapcsolódnak be az atomenergia-termelésbe. Szakértők szerint a sugárzó hulladék biztonságos tárolására jelenleg még csak részmegoldások vannak, ennek ellenére az atomerőművek reneszánszát éljük.

Bush szerdán kezdődött közel-keleti körútja során valószínűleg ismét felveti majd az arab országok Irán elleni összefogására vonatkozó kezdeményezését, mely tavaly egyszer már kudarcba fulladt. Úgy tűnik, hogy ameddig nincs megegyezés a palesztin-izraeli konfliktusban, addig az arab országok semmilyen téren nem hajlandóak szövetkezni Izraellel. Ehhez hozzájárul még az Irántól való félelem is, mely az irak-iráni háború emlékéből fakad – nyilatkozta lapunk kérdésére N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

2007 őszén Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter volt az, aki megpróbálta megszervezni az öböl-menti arab államok koalícióját az iráni nukleáris fenyegetés ellen, törekvései azonban akkor megbuktak az arab államok ellenállásán. Az amerikaiak mindezek ellenére nem tettek le a tervről, de elképzelhető, hogy Izrael nélkül próbálják tető alá hozni a megállapodást.

Nukleáris kudarcok

A Közel-Kelet nukleáris helyzetére jellemző, hogy az Arab Liga mind a 22 állama részese az atomsorompó egyezménynek, beleértve a Palesztin Hatóságot is. A térségben Izrael feltételezhetően rendelkezik nukleáris arzenállal (hivatalosan sem megerősíteni sem cáfolni nem akarják), Irán nukleáris programja pedig folyamatban van.

Az arab világ számára mind a mai napig nagyfokú kudarcot és tehetetlenséget jelent, hogy Izraelt nem sikerült rákényszeríteni arra, hogy csatlakozzon az atomsorompóhoz, mindeközben egyre nagyobb aggodalommal tölti el őket az is, hogy Irán atomprogramja évek óta zavartalanul folytatódhat.

Elengedhetetlen az atomenergia-termelés

Az Arab Liga államai a közelmúltban világossá tették, hogy abban a pillanatban, ahogy Izrael nyíltan elismeri nukleáris arzenáljának létezését, a tagok mindegyike kilép az Atomsorompó Egyezményből.

Izrael, valamint Irán elrettentésére, valamint a fejlődés és a modernitás jegyében az Arab Liga 2007 őszén felszólította tagállamait, hogy kezdjenek saját nukleáris programba. Bár a szervezet hangsúlyozta, hogy a program csakis civil célokat szolgálhat, ha ennek keretében a teljes nukleáris fűtőanyag-kört kiépítik, annak komoly proliferációs veszélyei lehetnek – hívta fel a figyelmet N. Rózsa Erzsébet. A Magyar Külügyi Intézet Tudományos főmunkatársa szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az adott országok számára nemzetközi ellenőrzés mellett, de politikai feltételek nélkül biztosítanák a nukleáris fűtőanyagot.

Az atomenergia-termelés mögött komoly gazdasági okok állnak. Az Arab Liga országainak energiaigénye Kínáéval vetekszik, ugyanakkor az olajárrobbanás és a demográfiai növekedés miatt civil célú atomerőművek létrehozása nélkül már egyre kevésbé képesek a megnövekedett energiaszükségletek fedezésére.

Az atomerőművek reneszánsza

Az atomfegyver birtoklásával kapcsolatban a Közel-Keleten az a felfogás él, hogy ha valamelyik ország közel kerül a nukleáris fegyver előállításának képességéhez, akkor azt az államot nagy valószínűséggel nem fogják megtámadni. Az atomfegyver birtoklása azonban önmagában nem jelent védettséget, Észak-Koreát sem emiatt, sokkal inkább politikai és földrajzi környezete miatt nem érte támadás – véli a szakértő.

Napjainkban az atomerőművek reneszánszát éljük, egyre több nukleáris reaktor épül világszerte, melynek oka a globális felmelegedés, az olajkészletek végessége és mindezen okok miatt az atomerőművek építését segítő jelentős állami támogatás – véli N. Rózsa Erzsébet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik