Külföld

Kína Magyarország ellen tiltakozhat

admin
admin

2008. 04. 11. 10:20

Pénteken Magyarországra látogat a tibeti „külügyminiszter”. A Kínához tartozó tartományban lévő elnyomásra és az emberi jogok megsértésére az olimpia hívta fel a figyelmet, tüntetések sorozatát elindítva. Hazánk fogadja a tibeti politikust, a pekingi olimpiát azonban nem bojkottáljuk.

Április 11-én Budapestre érkezik Tszeten Szamdup, a Dalai Láma genfi megbízottja. Ez a poszt a tibeti emigrációban hagyományosan megfelel az európai ügyekkel foglalkozó „külügyminiszteri” megbízatásnak. Tszeten Szamdup hivatalosan találkozik majd Németh Zsolttal, a parlament külügyi bizottságának elnökével és Balog Zoltánnal, az emberi jogi bizottság vezetőjével. A megbeszélés várhatóan hivatalos tiltakozást fog kiváltani a Kínai Népköztársaság képviselői részéről.

Az olimpia miatt meghallották hangjukat

A tibeti tüntetések hevessége és a pekingi olimpia ismét ráirányította a nemzetközi figyelmet a térség emberi jogi helyzetére. Az 1959-es tibeti lázadás véres leverésének évfordulóján Lhászában megmozdulások voltak.

A kínai hatóságok a tüntetések leverésével kapcsolatban 22 halálos áldozatról beszélnek, az EU 140 áldozatot ismer el. Az események után Peking igyekszik a megmozdulásokban részt vevők családjaiból minimum egy embert őrizetbe venni, amit megfélemlítésnek szánnak. A hatóságok korlátozzák a kolostorok működését, néhányat körbevettek és megpróbálják kiéheztetni a szerzeteseket, hogy behatolás nélkül adják fel magukat. Ráadásul Kína új programot indított a szerzetesek számára „hazafias nevelés” céljából.

A tibeti megmozdulások időzítése egyértelműen az olimpiával függ össze, hiszen a nemzetközi figyelem megnövekedett. Mivel az olimpia a kommunista Kína számára imázskérdés, a tibeti aktivisták most próbálnak eredményeket elérni. A legnagyobb siker az lenne, ha Kína engedélyezné: az 1959 óta száműzetésben élő dalai láma hazalátogasson.

Tibeti szerzetesek tüntetése (Fotó: MTI)

Tibeti szerzetesek tüntetése (Fotó: MTI)

Az Európai Unió külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, mely felszólít az erőszak megszűntetésére, az újságírók és a diplomaták korlátozás nélküli látogatásának engedélyezésére, illetve párbeszédre hívja fel Pekinget a dalai lámával. A tibeti törekvéseket segítheti a tibeti vallási vezető nemzetközi népszerűsége is. Ő maga amúgy az elmúlt időszakban egyértelműen kijelentette: nem függetlenséget akarnak, hanem valós autonómiát a történelmi Tibet részére Kína területi integritásának megtartásával.

A rövidebb ideig tartó tibeti függetlenségi időszakok mellett ez az állapot megfelelne a történelmi hagyományoknak, a terület ugyanis politikailag és katonailag egy XIII. századi szerződés következtében mindig is függött Kínától, igaz, utóbbi sosem avatkozott be az ország sajátságos vallási életébe egészen a kommunizmus időszakáig, amely alatt a tibeti kultúra megszűnésének és asszimilációjának a veszélye is fennállt.

Elárasztották a kínaiak Tibetet

A Tibeti Autonóm Tartomány valós etnikai összetételéről nagyon nehéz pontos képet kapni. A Hivatalos statisztikák 2 300 000 tibetiről és 300 ezer hanról (kínairól) beszélnek. Fontos kiemelni,hogy ezekben az adatokban csak azokat veszik számításba, akik végérvényesen letelepedtek.

A kínaiak többsége azonban – központi ösztönzésre – csak ideiglenesen tartózkodik Tibetben. Ha azonban valaki Lhászában vagy más városokban jár, tapasztalja, hogy a lakosság többsége nem tibeti, így hihetőnek tűnnek az emigráció azon adatai, melyek szerint a fővárosban 100 ezer tibeti mellett közel 200 ezer kínai élhet.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a kínai hadsereg minimum 300 ezer főt állomásoztat a régióban. A tibeti jelleg igazán csak a falvakban maradt meg. Ráadásul a történelmi Tibethez képest a tibeti lakosság kétharmada kívül él azon a területen, amit ma a világ Tibeti Autonóm Tartományként ismer. Peking ugyanis a 6 millió tibetiből 3 500 000-t a szomszédos tartományokhoz csatolt, akik így kisebbségbe kerültek.

Nem fogjuk bojkottálni az olimpiát

Ami Magyarországot illeti egyértelmű, hogy az olimpia bojkottja semmilyen formában nem várható. A magyar társadalom számára nemzeti büszkeség az olimpikonok sikere, az 1984-es játékokról való távolmaradás máig traumaként él. Ráadásul általános nézet, hogy nem erkölcsös a tibeti szabadságjogokat szembeállítani a sportolók életpályájával.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a mai helyzet ne lenne a nemzetközi Olimpiai Bizottság diplomáciai kudarca, hiszen pontosan ismerték a kínai emberi jogi helyzetet akkor, amikor Pekingnek ítélték az olimpiát. Ezzel párhuzamosan azonban Magyarországon szimpátia fogja övezni a tibetiek követeléseit, hiszen egy népszerű kisebbségi kultúráról van szó. A kérdést az ellenzéki politikusok erőteljesebben fogják feszegetni, amire utal, hogy a tibeti vendéget két ellenzéki bizottsági elnök fogadja hivatalosan.

2007-ben már volt egyébként Tibettel kapcsolatban vita a magyar parlamentben: Gyurcsány Ferenc pekingi látogatása után a kormányszóvivő ugyanis azt mondta, meg kell érteni, hogy Kínában az emberi jogok mást jelentenek. Az ellenzék a parlamentben interpellált. Várható még az SZDSZ megszólalása is, különösen Fodor Gábor részéről, aki korábban kétszer is Magyarországra hívta a dalai lámát. Mostanra azonban az körvonalazódik, hogy a kormány el szeretné kerülni a vitát, erre utal, hogy Göncz Kinga a parlament külügyi bizottságában április 7-én kijelentette, nem terveznek magas fokú politikai jelenlétet az olimpiai megnyitón.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.