Nagyvilág

Nukleáris bombák bevethetőségéről is tárgyalnak a NATO-csúcson

A hivatalos témák mellett a nukleáris minibombák bevethetőségét is megvitatják a bukaresti NATO-csúcstalálkozón a színfalak mögött - értesült a Le Canard Enchainé című párizsi hetilap. Az ügyet egyébként a Guardian már januárban címlapon hozta és az erről készült jelentés is nyilvános.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Hollandia volt főparancsnokai az ilyen bombák megelőző jellegű bevetése mellett foglaltak állást egy, az észak-atlanti szövetség reformjáról szóló, 150 oldalas dokumentumban, amelyet januárban adtak át a NATO-vezetésnek – írta szerdai számában a leleplezéseiről híres szatírikus közéleti folyóirat.

A minibombák mellett érvelők szerint a terrorizmus korában megelőző atomcsapásokkal lehetne gátat vetni a tömegpusztító fegyverek terjedésének, és ennek során elvben nem zárnák ki bevetésüket különösen veszélyesnek minősített államok ellen sem. Az elgondolást állítólag a NATO több katonai vezetője is támogatja.

Az Egyesült Államok már kifejlesztett ilyen kis hatóerejű atomfegyvereket. Franciaország korábban lemondott a mini atombombákról, de Nicolas Sarkozy elnök a francia nukleáris doktrínát vázoló, március 21-i beszédében atomfegyvereket is megengedettnek tartott egy agresszor “figyelmeztetéséhez”.

A hetilap szerint az Afganisztánról szóló politikai nyilatkozat mellett egy konkrét célokat rögzítő, titkos katonai dokumentumot is elfogadnak a NATO-csúcson. Egy francia tiszt ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a hetilapnak: a dokumentum tükrözi “az amerikaiaknak azt a szándékát, hogy mind az öt földrészen az általuk vezetett szövetségre bízzák a terrorizmus elleni harc feladatát”.

A hír egyébként nem új: mint ahogy arról már a FigyelőNet is beszámolt, az idézett jelentés január óta nyilvános.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik