Külföld

Nem buktatnak kormányt a népszavazások

admin
admin

2008. 01. 29. 07:03

Bár a Fidesz szerint a szociális népszavazás egyfajta előrehozott választás lesz, amelynek eredményéből a kormánynak konklúziót kell levonnia, a tapasztalatok azt mutatják, népszavazás nem tud kormányt buktatni. Rendszerint még akkor sem, ha éppen ezzel a céllal írják ki. Az elmúlt 50 évben egyedül de Gaulle bukott bele referendumba, ő is önszántából.

Tarlós István a múlt héten kifejtette: nem szabad „végzetesen félreérteni” a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak azt a kijelentését, hogy a népszavazás előrehozott választás lesz. „Orbán Viktor nem azt mondja, hogy a Gyurcsány-kormány mit fog lépni egy eredményes népszavazásra” – mondta. Tarlós István szerint a Fidesz elnöke arról beszél, hogy hasonló esetben „működő demokráciákban tisztességesen és lelkiismeretesen működő kormányok mit szoktak tenni”.

A nyugati demokráciák történetének elmúlt 50 évében azonban egyáltalán nem volt jellemző hogy egy, a kormány számára kedvezőtlen népszavazási eredmény a kabinet automatikus bukását eredményezze – mondta lapunk kérdésére Unger Anna. A Progresszív Intézet vezető elemzője szerint a dánok 1992-ben leszavazták az Európai Unió létrejöttét, 2000-ben leszavazták az eurót, ezek a nagyon fontos belpolitikai döntések azonban mégsem eredményeztek kormányváltást.

Az ír és olasz alkotmány is széles körben ad lehetőséget népszavazásra: az olaszoknál 1946 óta csak országosan 64 népszavazást tartottak, Írországban 1937 óta 29-et. „Ám ezek végeredménye a kormányzat összetételére és a kormányfő személyére nem szokott közvetlen hatással lenni. Berlusconi például 2001-ben népszavazás útján akarta Olaszországot föderalizálni, felváltva az eddigi regionális rendszert, ám a részvétel nem érte el a szükséges mértéket. A kudarc ellenére Berlusconi természetesen a helyén maradt” – emlékeztet a szakértő.

Ha a lemondatás a cél, akkor is maradt

Unger Anna hozzátette: akkor sem vonta maga után a kormány- vagy államfő bukását egy-egy referendum, amikor ez volt magának a népszavazásnak a tárgya. Így például 2007 májusában Traian Basescu román államfő menesztéséről kellett dönteni. Végül 44 százalékos részvétel mellett a választók mindössze 24 százaléka támogatta a kezdeményezést, az államfő pedig maradt hivatalában.

„Ugyancsak nem sikerült 2004-ben a szlovák szakszervezetekkel összefogó Vladimir Meciarnak elérni, hogy az általuk kezdeményezett népszavazáson a szlovák választók támogassák az előrehozott választást, és így a Dzurinda-kormány idő előtti távozását. Igaz, Meciar már 4 évvel korábban is a népszavazást tekintette az előrehozott választások elérése egyik eszközének – sikerrel azonban az alacsony részvétel miatt akkor sem járt” – mondta Unger Anna.

De Gaulle, a fehér holló

Az elemző szerint a kormányfők pozíciója szerte a demokratikus politikai rendszerekben nem a népszavazásokon múlik. Kivételt jelentett, amikor Charles de Gaulle francia elnök 1969-ben maga tekintett bizalmi szavazásnak egy népszavazást. De Gaulle a közigazgatási reformról írt ki népszavazást. A francia történelem második legmagasabb részvételével (80,13 százalék) lezajlott referendumon azonban leszavazták a népszavazást bizalmi szavazásként elrendelő elnököt, aki távozott is posztjáról.

De Gaulle Adenauerrel - a francia elnök volt az egyetlen, aki felállt (Fotó: MTI)

De Gaulle Adenauerrel – a francia elnök volt az egyetlen, aki felállt (Fotó: MTI)

„Ez az eset azonban a szabályt erősítő kivétel, inkább a de Gaulle-éval ellentétes gyakorlat a jellemző: legutóbb Chirac elnökkel mentek szembe a francia választók 2005-ben, amikor az EU-alkotmányt elutasították – az elnök mégis kitöltötte 2007-ig szóló hivatali idejét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.