Külföld

Merényletben megölték Bhuttót

admin
admin

2007. 12. 27. 14:41

Merénylet következtében életét vesztette csütörtökön Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezető. A volt kormányfő ellen egy Ravalpindiben tartott választási gyűlésen követtek el merényletet.

Bhutto beszédet mondott az Iszlámábádhoz közeli városban több ezer híve előtt pártja, a Pakisztáni Néppárt (PPP) választási gyűlésén. Annyi bizonyosnak látszik, hogy kevéssel beszédének elhangzása után gyilkolták meg, de a merénylet részleteit illetően számos ellentmondó részletet közöltek szemtanúk, hivatalos személyek, hírügynökségek és televíziós jelentések.


Az első jelentések szerint egy öngyilkos merénylő robbanószerkezetet hozott működésbe a gyűlés helyszínén, és ez okozta Bhutto halálát.


Később a PPP egy biztonsági tanácsadója azt mondta, hogy az ismeretlen merénylő nyakon és mellbe lőtte a politikus asszonyt, amikor az gépkocsiba akart szállni, hogy távozzék a gyűlés helyszínéről. Ez utóbbi beszámoló szerint a merénylő a Bhuttóra leadott lövések után hozta működésbe a testére erősített robbanószerkezetet.


Más szemtanúk elbeszélése szerint a politikus asszony már beszállt az autóba, de fiatal híveinek lelkes szavalókórusára reagálva kiemelkedett felsőtestével az autó tetőnyílásán, hogy intsen ifjú híveinek. A merénylő ekkor ugrott oda a gépkocsihoz, és nyitott tüzet Bhuttóra. Az autó ekkor gyorsan elhajtott, s néhány másodperccel később történt a robbanás – mondta el a PPP egy másik tisztségviselője.



Bhutto az utolsó beszéd közben – KÉPGALÉRIA A MERÉNYLET HELYSZÍNÉRŐL


A Dawn News pakisztáni hírtelevízió verziója szerint a rendőri nyomozás megállapította, hogy két merénylő hajtotta végre a merényletet, motorkerékpáron közelítve meg a Bhuttót szállító gépkocsit, és legalább öt lövést adva le géppisztolyból az ellenzéki vezetőre. Másodpercekkel később a két merénylő felrobbantotta magát.


Sokan vesztették életüket, illetve sérültek meg a robbanás következtében a választási gyűlés részvevői közül. A halottak számát illetően is eltérő adatokat közöltek az egyes hírforrások, 16 és 30 közé téve ezt a számadatot. Egy hivatalos jelentés ötvenhatra tette a sérültek számát.


—-Polgárháborús hangulat—-


A Benazir Bhutto életét kioltó ravalpindi merénylet után rendkívüli tanácskozásra hívta össze kormányát és a hadsereg vezetőit Pervez Musarraf elnök, majd a tanácskozás után háromnapos országos gyászt rendelt el.


“A politikai gyilkosság terrorcsoportok műve volt” – mondta az államfő a nemzethez intézett televíziós beszédében, és fogadkozott, hogy megkettőzi erőfeszítéseit a terrorizmus elleni harcban. Felszólította az ország lakosságát: őrizze meg nyugalmát, hogy “meghiúsíthatók legyenek a terroristák ördögi tervei”.


Szórványosan azonban máris voltak erőszakos tiltakozó akciók, miután nyilvánosságra jutott a Pakisztáni Néppárt vezetőjének halálhíre. Az ország déli részén fekvő Dzsakobábádban felgyújtották a törvényszék épületét.


A pakisztáni rendőrség gumibot és könnygáz alkalmazásával oszlatott fel egy tüntetést Pesavar városában néhány órával a Bhutto elleni merénylet után.


Legalább tizenöten vesztették életüket a merénylet nyomán több pakisztáni városban kirobbant erőszakos cselekményekben. A legsúlyosabb összetűzéseket Karacsiból és a déli Szind tartományból jelentették.


A meggyilkolt ellenzéki vezető hívei a televízióban bemutatott képsorok tanúsága szerint kormányzati épületeket és autókat gyújtottak föl, üzleteket fosztogattak, és halomba rakott égő gumiabroncsokkal torlaszoltak el több utcát. A belügyminisztérium országos riadókészültséget rendelt el a belbiztonsági erők állománya számára.


—-10 hete tért vissza az emigrációból—-


A Pakisztáni Néppárt vezetője, az 54 éves Benazir Bhutto volt az első női politikus, aki a brit gyarmatosítás után önállósodó muzulmán országban miniszterelnöki pozíciót töltött be. Először 1988-ban, majd 1993-ban került az ország élére, azonban mindkét alkalommal korrupciós vádakra hivatkozva elmozdították hivatalából. Bhutto a vádak elől önként vállalt száműzetésbe menekült, ahonnan októberben tért haza Musarraf tábornok-elnökkel kötött egyezségét követően.


Bhutto Pakisztán első miniszterelnökének, Zulfikar Ali Bhuttó-nak legidősebb lánya, a Harvardon, majd Oxfordban tanult. Nem sokkal tanulmányait követő hazatérése után apját letartóztatták, majd 1979-ben koholt vádak alapján – a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére – felakasztották. Bhutto ezt követően állt az ellenállási mozgalom élére, ami miatt éveket töltött börtönben és házi őrizetben, ahonnan 1988-ban szabadult.


Az októberi hazatérése előtt az ellenzéki politikus kijelentette, hogy Pakisztán válaszút előtt áll: az egyik út demokráciához, a másik diktatúrához vezet.


Bhutto annak ellenére vállalta a visszatérést, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő több szélsőséges csoport öngyilkos merénylettel fenyegette meg a Nyugat-barát ellenzéki politikust. Az októberi – Karacsiban végrehajtott – merényletet sértetlenül túlélte.


—-A világ megdöbbent—-


Az Egyesült Államok külügyminisztériuma élesen elítélte a Bhutto elleni merényletet, „amely azt mutatja, hogy még mindig vannak olyanok Pakisztánban, akik meg akarják hiúsítani a megbékélés és a demokratizálódás politikáját” – mondta Tom Casey, a külügyminisztérium szóvivője. Bhutto halálhírét nem kommentálta, csupán annyit mondott: „Láttuk az erről szóló sajtójelentéseket, de nem tudunk biztosat a politikus asszony felől”.


Oroszország is elítélte a merényletet. Bhutto meggyilkolása terrorhullámot válthat ki a dél-ázsiai országban – vélekedett Alekszandr Loszjukov, az orosz külügyminiszter ázsiai ügyekben illetékes helyettese. „Korai lenne azt állítani, hogy a hatalom, illetve a különleges szolgálatok állnak a merénylet mögött, de nem is lehet kizárni ezt az eshetőséget, hiszen a pakisztáni hatalom meglehetősen keményen szokott bánni ellenzékével” – mondta egy nyilatkozatában Konsztantyin Koszacsev, az állami duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke.


Mélységes megrendülését fejezte ki a hír hallatán Bernard Kouchner, a francia diplomácia vezetője, és elítélte a „gyalázatos tettet” – közölte a francia külügyminisztérium. David Miliband brit külügyminiszter is mélységes megdöbbenésének adott hangot, önmérsékletre és összefogásra szólítva fel a pakisztáni politikai erőket. India a pakisztáni demokratizálódásra mért csapásnak minősítette a politikai gyilkosságot. Manmohan Szingh kormányfő szóvivője szerint egyik kiemelkedő vezetőjét, a pakisztáni megbékélés és demokratizálódás jeles harcosát vesztette el a térség.


José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke éles szavakkal ítélte el Benazir Bhutto meggyilkolását. Az EU legfőbb végrehajtó szervének a vezetője a merényletet „a demokrácia és Pakisztán elleni támadásnak” minősítette. Reményének adott hangot, hogy Pakisztán mindennek ellenére továbbra is a demokrácia felé visszavezető úton marad.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.