Külföld

Lejárt a határidő: nincs megegyezés Koszovóról

admin
admin

2007. 12. 10. 19:55

Hétfőn lezárult a határidő, melyet az ENSZ szabott Koszovó szerbiai tartomány sorsának megegyezéses alapon történő rendezésére. A nemzetközi trojka erőfeszítései végleg kudarcba fulladtak, Belgrád továbbra is ragaszkodik a tartomány bizonyos fokú ellenőrzéséhez, az albánok ugyanakkor a teljes függetlenségen kívül másról nem akarnak hallani. Diplomáciai megoldás híján Koszovó minden bizonnyal hamarosan kikiáltja függetlenségét.

Az európai uniós tagországok külügyminiszteri ülését követően nyilatkozva Göncz Kinga megerősítette annak fontosságát: az EU-nak egységesnek kell maradnia a nemzetközi státustárgyalások immár bejelentett kudarcát követően is, de hogy “pontosan miben maradjon egységesnek, az további munkát és megbeszélést igényel”.

Göncz Kinga elmondta, hogy a hétfői vitában ismét nagy hangsúlyt kapott, hogy mindegyik fél deklarálta: tartózkodni fog az erőszaktól. Elhangzott, hogy Koszovó jelenlegi státusa nem fenntartható, a folyamat megy tovább. A miniszterek megerősítették, hogy a folyamatnak ellenőrzöttnek, a lehetőségek szerint irányítottnak kell lennie tartalmában és időben – ez azt is jelenti, hogy “nyomatékosan ott van az asztalon az Ahtisaari-terv összes követelménye”.

Az unió emellett egyértelművé kívánja tenni azt is, hogy Koszovó esetleges függetlensége nem tekinthető precedensnek. Egyes tagállamok, de unión kívüli államok is, mint például Oroszország, elsősorban azért ellenzik a tartomány függetlenségét, mert félnek, hogy az ösztönző hatással lehet más országok elszakadni vágyó közösségeire.

Fordulópontot jelent

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője szerint a koszovói rendezés az unió közös kül- és biztonságpolitikájának meghatározó próbatétele lesz.
“Fordulónap a mai a Nyugat Balkán, de az egész Európai Unió életében is” – mondta Tabajdi Strasbourgban, az EP hétfői ülésnapján, napirend előtt elhangzott felszólalásában.

A képviselő szerint “előre lehetett tudni, hogy a trojka ez irányú törekvése kudarcra van ítélve. Koszovó minden bizonnyal két hónapon belül kikiáltja a függetlenségét, aminek a nyugat-balkáni térségen túlmutató következményei ma még nehezen felmérhetőek.”

Kompenzálni kell Szerbiát

Tabajdi megismételte azt a már többször hangoztatott álláspontját, hogy a koszovói rendezés során nem lehet csak a szerbeket büntetni, az albánokat pedig csak jutalmazni.”A nyugat-balkáni térség stabilitása múlik a koszovói rendezés Szerbiára, Macedóniára, Bosznia-Hercegovinára, Montenegróra gyakorolt hatásán.

Alapfeltétel az Ahtisaari-tervben foglalt kisebbségvédelmi rendelkezések megvalósítása, a térség interetnikus viszonyainak folyamatos figyelemmel követése, az integrációs folyamat felgyorsítása, Szerbia legalább részleges kompenzációja gazdasági eszközökkel, a teljes vízumliberalizáció mihamarabbi megvalósításával” – fűzte hozzá.

Szerinte a koszovói rendezés az unió közös kül- és biztonságpolitikájának meghatározó tesztje, Koszovó ugyanis “az unió protektorátusa lesz”.”Belső vitáink ellenére az uniónak egységesen kell fellépnie, nemzetközi hitelességünk, befolyásunk a tét. A koszovói precedens kapcsán felmerülő aggodalmak érthetőek, de egy megosztott unió áldozatává válhat az amerikai-orosz huzakodásnak, és komoly veszélyt jelent a térség felzárkózására és európai integrációjára is. Méltányos rendezésre van szükség, és ez az unió felelőssége. Koszovó európai ügy” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

Moszkva és Washington marakodásáról szól

A koszovói státustárgyalások kudarca ugyanakkor az orosz-amerikai kapcsolatokra is nagy hatással vannak. Az amúgy sem felhőtlen amerikai-orosz viszony új mélypont felé közelít, miután a Koszovó státusáról folyó diplomáciai birkózás végkifejletéhez ért – írta hétfőn a The Wall Street Journal elemzője.

A rangos New York-i konzervatív gazdasági napilap szerint a szakadár dél-szerbiai tartomány körüli vita tulajdonképpen a Nyugat és Moszkva ellentétes törekvéseinek diplomáciai próbája.
Az ellentétek a kérdések széles körét érintik. Eltérnek a nézetek arról, milyen keményen kell fellépni az atomprogramjához ragaszkodó Iránnal szemben, meddig terjeszthető ki a NATO szervezete, és telepítsen-e Amerika rakétavédelmet a volt kommunista országok területére.

Precedenst teremthet

Az elemző úgy látja, Koszovó ügye csak egy azoknak a területi vitáknak a sorában a Balkántól a Kaukázusig, amelyek az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatait mérgezik. Moszkva támogatja Szerbiát, amely nem hajlandó megválni a vallási és történelmi bölcsőjének tekintett Koszovótól. A Nyugat viszont úgy értékeli, hogy a 120 napos tárgyalássorozat kudarca után már semmilyen további egyeztetés nem közelítheti egymáshoz Szerbiát és Koszovót, továbbá az albánok függetlenségi törekvéseinek elfojtása erőszakhoz vezethet.

Az orosz duma várhatóan januárban fog tárgyalni Grúzia két, oroszok által támogatott szakadár tartománya, Abházia és Dél-Oszétia függetlenedési törekvéseiről. Borisz Grizlov, a Kreml-barát Egységes Oroszország párt vezetője közölte, hogy Koszovó státusától teszik függővé a döntést. A grúz kormány jelezte: fegyveres viszály robbanhat ki, ha Moszkva elismeri a két régió függetlenségét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.