A bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) Balkán-szakértője, Vladimir Grigorov négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel tanulmányában.
Teljes függetlenség
Teljes függetlenség esetén Koszovó tüstént hozzákezdhetne az újjáépítéshez, rövid időn belül áramlanának a külföldi befektetések a bányászatba, az energiaágazatba és az infrastruktúrába. A gazdasági bővülés üteme megkétszereződne, és 7-8 százalékra emelkedne.
Szerbia ugyancsak gyorsítani tudná jelenlegi, 6 százalékos növekedési tempóját – legalább egy százalékkal -, mivel megszűnne a politikai kockázat a befektetők számára, és jelentősen javulna az ország EU-csatlakozási esélye. Belgrád drasztikusan lefaraghatná az évi 800 millió euróra rúgó biztonsági kiadásait.
Ellenőrzött függetlenség
A másik lehetőség az ellenőrzött függetlenség (Ahtisaari-javaslat), Koszovó gazdasága ebben az esetben is nagy lendületet venne.Szerbia számára közvetlen költségként évi 130 millió euró keletkezne, ám a biztonsági kiadásokból jelentősen megtakaríthatna. Hasonlóképpen megszabadulna Koszovó adósságának visszafizetési terhétől (évi 35 millió euró).
Autonómia Koszovónak Szerbián belül
Abban az esetben, ha Koszovó autonómiát kap Szerbián belül, a jelenlegi helyzet nemigen változna. Belgrád számára fennmaradna a párhuzamos intézményi struktúrákra fordított évi 125 millió eurós közvetlen költség, ráadásul a biztonsági kiadásokat sem tudná csökkenteni. A külföldi befektetők szemében egyik terület sem lenne vonzó, a gazdasági impulzus elmaradna.
Koszovó visszahelyezése szerb fennhatóság alá
A legvalószínűtlenebb forgatókönyv szerint Koszovót visszahelyeznék szerb fennhatóság alá, ez azonban nagyon súlyos következményeket vonna maga után. Szerbia közvetlen költségei 400 millió euróra ugranának, a külföldi segélyek és beruházások elapadnának. Növekednének a biztonsági kiadások is. A gazdasági bővülés üteme megtorpanna, és a felére zsugorodna. Koszovó gazdasági recesszióba süllyedne.
A tanulmány szerint Szerbia gazdaságpolitikai vonala hosszú távon nem tartható fenn. A folyó fizetési mérleg hiánya a hazai össztermék (GDP) 15 százalékára rúg, az infláció irányíthatatlanul ingadozik, a belgrádi tőzsde részvényárfolyamszintje a stabilitás hiánya miatt az utóbbi hónapokban 25 százalékot veszített.
Ha jövőre nem teszik meg az alapvető reformlépéseket, és a külföldi befektetők elveszítik a belgrádi politikai vezetés iránti bizalmukat, a szerb gazdaság legrosszabb esetben recesszióba fordulhat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
