Külföld

Macedónia, a balkáni kistigris

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2007. 11. 08. 07:00

Bár a Koszovóval határos Macedónia lakosságának egynegyede albán, az ország politikailag stabil. Ennek és a kormány elkötelezett reformpolitikájának hála a gazdaság dinamikusan növekszik. Egy éve keménykezű kormány lépett hivatalba Macedóniában: a reformintézkedéseik nyomán elért gazdasági mutatók és a korrupcióellenes vasszigor példaértékű lehet Magyarországnak is.

Macedónia albánjai nem kevesebbet mondhatnak el magukról, mint azt, hogy sem az anyaországban, azaz Albániában, sem Koszovóban élő sorstársaik nem dicsekedhetnek az övékhez hasonló életszínvonallal. Mégsem elégedettek maradéktalanul. Az ország többségét adó macedónok ugyanis általában gazdagabbak náluk. „Persze a macedónoknak jól megy a soruk” – zárja le például a beszélgetést Szkopje albán negyedében keserű éllel a hangjában egy zöldségárus, miután hosszasan elpanaszolta, hogy jómaga szinte semmit nem érzékel Macedónia dinamikus gazdasági fejlődéséből, ellenkezőleg, évről évre rosszabb helyzetben van, s már azon gondolkozik, hogy hamarosan be kell zárnia a boltot.

Hogyan néz ki ugyanez macedón szemszögből? „A rendszer jó, csupán az albánokkal van baj, ők a növekedés kerékkötői. Nem fizetnek adót és járulékot, nem adnak számlát, ráadásul csak egymással üzletelnek” – fakad ki ingerülten egy macedón üzletember, amikor az ország gazdasági kilátásaira terelődik a szó. Úgy becsüli, mindennek következtében az ország gazdaságának legföljebb a fele legális, a többi a feketepiacon zajlik.

A város két oldalán

Tagadhatatlan, a Vardar folyó által kettéosztott főváros, Szkopje utcáit járva az ember maga is óhatatlanul konstatálja a különbségeket. A macedón oldalon divatos – a görögországi Thesszaloniki üzleteiből öltözködő – fiatalok két-három éves nyugati autókkal járnak, és a muzulmán szent hónap, a ramadan alatt is nyitva tartó, igényes – ám magyar illetve nyugati mércével rendkívül olcsó – éttermekben vacsoráznak. Szkopjénak ez a része viszonylag új, az 1963-as, szinte az egész várost elpusztító földrengés után ugyanis errefelé szinte egész kerületeket építettek újjá. Ezzel szemben az albán negyedben kézzelfogható a szegénység. Itt az épületek elhanyagoltabbak, a házak jó része omladozik, a szűk utcákon pedig régi, lestrapált járművek kerülgetik az esővízzel teli kátyúkat. A kendőbe burkolózó nők és a férfiak pedig szemmel láthatóan sokkal olcsóbban öltözködnek, mint a város túloldalán élők.

Tekintse meg képgalériánkat! (Fotók: Angyal Ágnes)

 

„Még messze vagyunk attól, hogy egy egységes etnikumú állam legyünk. Egymás mellett élünk, nem egy egységes államban” – foglalja össze a helyzetet Goran Rafajlovszki, Macedónia volt berlini nagykövete a FigyelőNetnek. Ám a volt Jugoszlávia legdélebbi államában mindezek ellenére sem robbanásveszélyes a helyzet, az országban nem puskaporos a hangulat.

Békés együttélés

Egyrészt az országban a 2001-es ohridi egyezmény értelmében ma minden két nyelven van kiírva, a törvényhozásban és az állami hivatalokban az albánok népességarányukon felül vannak reprezentálva, a vallásgyakorlás pedig teljesen szabad. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a macedóniai albánok sokkal vallásosabbak, mint akár koszovói társaik. Más kérdés, hogy a békés egymás mellett élés jegyében cseppet sem zavarja őket a Szkopje fölé emelkedő – még Koszovóból is látható – 80 méter magas kereszt, amelyet pár éve állított az akkori kormány.

Az etnikai és vallási türelem mellett pedig a kétmilliós ország mintegy egynegyedét kitevő albánok – akik a főváros, Szkopje lakosságának mintegy 20 százalékát, de például a negyedik legnagyobb város, Tetovo polgárainak több mint 90 százalékát adják – nagyon is tisztában vannak azzal, viszonylagos jólétük milyen sokat ér. Elemzők éppen ezért nem is tartják valószínűnek, hogy Koszovó függetlenségének közelgő kikiáltása politikai – értsd: nemzetiségi – feszültséget generálna Macedóniában.

—-Lendületes reformok—-

Ráadásul az ország kilátásai is kedvezőek. Miközben az infláció nem éri el a 2 százalékot, a macedón gazdaság dinamikusan növekszik, a GDP idei bővülése a várakozások szerint legalább 6–7 százalékos lesz. Mindez nem utolsó sorban azoknak a látványos reformoknak köszönhető, amelyeket a tavalyi választási győzelme után hatalomra került Nikola Grujevszki és kormánya vezetett be az elmúlt esztendőben. A siker olyan nyilvánvaló, hogy októberben közzétett Doing Business 2008 (Vállalkozás 2008) című jelentésében a Világbank a vállalkozásalapítás körülményeinek javítása, az üzleti engedélyek beszerzésének egyszerűbbé tétele, valamint az adórendszer átalakítása érdekében tett erőfeszítések elismeréseként Macedóniát 178 ország közül a negyedik legelkötelezettebb reformországnak minősítette.

A reformok máris kézzelfoghatóak. Míg korábban például egy új vállalkozás bejegyzése legalább 48 napig tartott, ma ugyanez négy óra alatt lehetséges. „A korábbi többlépcsős adórendszer helyett bevezettük az egységes, 12 százalékos adót, amely jövőre 10 százalékra mérséklődik. Ez egyaránt vonatkozik a céges és az egyéni adókra. Egyszerűsítettük az építési engedélyek kiadását is” – húzza alá Gligor Taskovics, befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter. (A miniszterrel készült interjú teljes szövegét ide kattintva olvashatja el!)

A politikus – aki november 7-én Magyarországra látogatott azzal a céllal, hogy magyar befektetőket csábítson országába – hozzátette: felkérték a cégeket, hogy közöljék, melyek azok a jogszabályok és egyéb igazgatási eljárások, amelyek megnehezítik az életüket. „Ezeket az észrevételeket figyelembe véve számtalan intézkedést hatályon kívül helyeztünk” – érzékelteti Taskovics a kormányzatnak a vállalkozásbarát gazdasági környezet kialakítása melletti elkötelezettségét.

Tekintse meg képgalériánkat! (Fotók: Angyal Ágnes)

Amennyiben pedig egy befektető a nyereségét visszaforgatja a macedóniai vállalatába, öt évig egyáltalán nem kell társasági és egyéb adót fizetnie. Szkopje törekvéseit a miniszter a következőképpen összegzi: „Macedóniát a befektetők paradicsomává szeretnénk változtatni”.

—-Kemény kézzel a korrupció ellen—-

Mindeközben Grujevszki és kormánya egy nagyon eltökélt korrupcióellenes programot valósít meg. A rendőrőrsöktől a bírósági épületeken át a vámhivatalokig mindenütt kamerákat szereltek föl, hogy az esetleges törvénytelenségeknek elejét vegyék. Az állampolgárok egy ingyenesen hívható telefonszámon tehetnek bejelentést, ha korrupciós ügybe botlanak. Az elmúlt hetekben máris számos letartóztatás történt.

A még egy 2001-re visszanyúló fegyvervásárlási ügylet alapján 3 millió eurós korrupcióval vádolt volt miniszterelnöknek, Vlado Bukovszkinak például augusztus végén akkor kattant a bilincs a csuklóján az ország határán, amikor nyári szabadságáról éppen hazafelé tartott, Metodi Sztamboliszkit, a hadsereg ugyanebben az ügyben bűnösnek tartott volt vezérkari főnökét pedig még júliusban a nyílt utcán vették őrizetbe. Az új kormány könyörtelenül következetes: Szkopjéban jó néhány frissen ledózerolt ház romjai mutatják, hogy Macedóniában ma az engedély nélkül építkezők sem számíthatnak kíméletre. Egy szálloda két emeletét például, amelyeket ugyancsak illegálisan toldottak hozzá az épülethez, a minap egyszerűen lerobbantották.

Hosszú még az út

Mindazonáltal Macedónia egyelőre nem csupán nagy álmától, az európai uniós csatlakozástól van messze, ma még az átlagember sem sokat érzékel a reformokból és a gazdasági fellendülésből. Az egykulcsos adó ellenére a legtöbb vállalkozó úgy érzi, egyre több a pluszteher az embereken. Vagy ott vannak például a nyugdíjak, amelyeket a kormány 2007-ben 10 százalékkal megemelt ugyan, csakhogy egyidejűleg ötszörösére növelték az ingatlanadót is, ami a kevéske pénzüket beosztani igyekvő időseket még érzékenyebben érinti.

Mintegy 30 százalékos a munkanélküliség, a korrupció pedig, hiába minden kormányzati elszántság, egyelőre az élet minden területén jelen van. A legnagyobb probléma azonban az energiaellátás. Miközben Macedónia energia-felhasználásának túlnyomó része elektromosáram-fogyasztás, az ország az áramellátásának legalább az egyötödét ma kizárólag importból tudja beszerezni. Az árak ezért már ma is rendkívül magasak, de jó esély van arra, hogy télen – különösen ha zordra fordul az időjárás – akár az egekbe is szöknek.

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.