Nagyvilág

Kevesebb a magyar szó Erdélyben

Noha 2001 óta törvény szavatolja a magyar nyelv használatának jogát azokon a romániai településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a húsz százalékot, a hivatalok csak elvétve iktatnak magyar nyelvű kérvényeket – írta szerdai számában a Krónika című napilap.

A Kolozsváron megjelenő újság szerint az okok között helyenként a fordítás többletköltségeit, az ügyintézés nehézkességét említik, de az is felmerül, hogy az erdélyi magyarok többsége nem ismeri a magyar közigazgatási nyelvet. A közhivatalnokok többsége magyar anyanyelvű, de a kérvényt a román nemzetiségű jegyzőnek is láttamoznia kell, így neki le kell fordítani a dokumentumot. Ezt a többletkiadást viszont nem vállalja az amúgy is szűkös költségvetésből gazdálkodó önkormányzat. Sőt, gyorsabb és hatékonyabb az ügyintézés, ha az állam nyelvén írják meg a kérvényeket – írta a Krónika.

A lap által megszólaltatott Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor szerint a romániai magyarok azért nem élnek az anyanyelvhasználat jogával, mert egyfelől úgy szokták meg, hogy ami hivatalos, azt románul kell írni, másfelől annak sem érzik az örömét, hogy magyarul írhatják, ha tudják, ezzel nehézségeket okoznak a hivatalnak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik