Albert Rohan osztrák diplomata – aki tavaly február óta Martti Ahtisaari volt finn elnöknek, az ENSZ-főtitkár koszovói megbízottjának a helyetteseként irányította a szerbek és a koszovói albánok tárgyalásait az osztrák fővárosban – az ORF közszolgálati televízió vasárnapi külpolitikai műsorában hangsúlyozta, hogy a volt finn államfő vezette iroda (UNOSEK) arra számít: az ENSZ Biztonsági Tanácsa új határozatot fog elfogadni Koszovóról, és Moszkva nem emel majd vétót ez ellen. – BT-határozatnak lennie kell, vagy az 1244-es határozat marad érvényben, és nincsen “B változata” sem a koszovói államjogi kérdés rendezésének – jelentette ki.
Rohan szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a müncheni biztonsági konferencián csak arról szólt szombaton, hogy nem akar olyan koszovói megoldást pártolni, amelyet a szerbek nem támogatnak. Az osztrák diplomata szerint ez “óriási különbség” ahhoz viszonyítva, mintha a vétóra készülődés esetleges bejelentése hangzott volna el. Úgy magyarázta, hogy a volt finn elnök javaslata igazi kompromisszumos megoldás, hiszen még a koszovói albánok is tiltakoznak ellene.
Rohan ismételten állást foglalt Koszovó felosztásával szemben, s hangsúlyozta, hogy az UNOSEK számára ez szóba sem jött. Emlékeztetett arra, hogy a Koszovóban maradt szerbek fele a tartomány északi részén, másik fele pedig az albánok által túlsúlyban benépesített területeken él. Ha ennek alapján osztanák fel Koszovót, ez a végét jelentené a szerbek második csoportjának, valamint a dél-szerbiai Presevo térségében élő albánok is ki akarnának válni Szerbiából, és valószínűleg a nyugat-macedóniai albánok is Macedóniából. Úgy érvelt, hogy a koszovói államjogi státusról kidolgozott javaslatban alkotmányos kötöttségek szabályozzák: Koszovó nem egyesülhet más országgal, illetve más országok egyes részeivel sem, s cáfolta, hogy létezne Nagy-Albánia kialakulásának a veszélye.
Az osztrák külügyminisztérium egykori főtitkára szkeptikusan ítélte meg a szerbek és a koszovói albánok közötti újabb tárgyalások kimenetelét. Kijelentette, nem lát esélyt arra, hogy tárgyalásos megállapodásra jusson a szerbiai kormány a koszovói albán többség képviselőivel. Az UNOSEK ugyan ilyen megoldást szeretne, mert ez a legszebb, amit egy közvetítő csak kívánhat, de a jelenlegi körülmények között nincs esély erre. (A tavaly februárban kezdett bécsi tárgyalásokat február 21-én folytatják Bécsben.)
Martti Ahtisaari a napokban jelentette be, hogy a koszovói államjogi státus rendezésére kidolgozott javaslatait – amelyben nincs nevesítve Koszovó függetlensége – márciusban terjeszti az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely reményei szerint már a nyár elején dönthet arról.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
