Külföld

Könnygázzal oszlatták fel az Ahtisaari-terv elleni albán tüntetést

admin
admin

2007. 02. 10. 20:38

Albánok ezrei tüntettek szombaton Pristina belvárosában és tiltakoztak az ENSZ koszovói rendezési terve ellen, mivel az nem nyújt azonnali, teljes függetlenséget a jogilag még Szerbiához tartozó, de 1999 óta a világszervezet igazgatása alatt álló tartománynak.

A rohamrendőrség könnygázt és gumilövedéket vetett be a tömeg ellen, amikor a tüntetők, sokan közülük botokkal hadonászva, köveket dobálva megrohamozták a biztonsági kordont, és megindultak a kormányzati épületek felé. A megmozdulásban mintegy háromezren vettek részt az Albin Kurti vezette Önrendelkezési Mozgalom (Levizja Vetevendosje) felhívására. A csoport hívei tavaly novemberi tüntetésükön kövekkel dobálták meg Pristinában a ENSZ koszovói missziója (UNMIK), valamint a koszovói kormány és a parlament épületét.

A tüntetők transzparensein a koszovói szerbekkel való tárgyalásokat elutasító, feltételek nélküli függetlenséget követelő jelszavak voltak olvashatók. Kórházi források szerint 70 személy sérült meg az összetűzésben, négyen közülük súlyosan. A koszovói albán rendőrség és az ENSZ rohamrendőrei több tucat tüntetőt letartóztattak.

Majdnem függetlenség

Martti Ahtisaari, az ENSZ koszovói különmegbízottja egy hete tette közzé javaslatait Koszovó jövőbeli jogállásáról. A terv nem mondja ki egyértelműen Koszovó függetlenségét és elszakadását Szerbiától, de a szuverenitás olyan tulajdonságaival ruházza fel, mint nemzeti zászló, himnusz, alkotmány, hadsereg és azt is lehetővé teszi, hogy Koszovó tagja legyen a különféle nemzetközi szervezeteknek, így a világszervezetnek is.

Ahtisaari tervét, amelyre a Biztonsági Tanácsnak is rá kell ütnie a pecsétjét, a koszovói albán vezetők már elfogadták, elutasították viszont Belgrádban a szerb vezetők, akik nem hajlandók belenyugodni, illetve politikai töltete miatt nem nyugodhatnak bele a szerbség történelmi bölcsőjének tekintett tartomány elveszítésébe.

A szombati pristinai tüntetők kifogásai szerint Ahtisaari terve nem teljesíti a koszovói albán többség akaratát, akik feltételek nélküli függetlenséget, és nem csupán nemzetközi ellenőrzés alatt álló államiságot akarnak. A tiltakozók sokallják a koszovói szerb kisebbségnek előirányzott önigazgatási jogokat, amelyek szerintük egy külön szerb entitás megteremtésére vezethetnek Koszovón belül. Azt is nehezményezik, hogy a Koszovó felügyeletére megalakítandó nemzetközi testület érvényteleníthetné mindazokat a döntéseket és jogszabályokat, amelyek ellentmondanak Ahtisaari rendezési tervének. A tüntetők bírálták a koszovói albán vezetőket, amiért hajlandóak tárgyalni Szerbiával, illetve a szerb kisebbség képviselőivel. A tárgyalásokat a tervek szerint február 21-én Bécsben újítanák fel és ez lenne az utolsó forduló.

Vlagyimir Putyin, a Biztonsági Tanácsban vétójoggal bíró Oroszország elnöke szombaton Münchenben egy biztonságpolitikai rendezvényen kijelentette, hogy Oroszország csak egy olyan rendezési tervet hajlandó támogatni, amelyet mind a szerb, mind az albán fél elfogad. A minap 7000 koszovói szerb tüntetett a vegyesen lakott, de etnikailag – a várost átszelő Ibar folyó mentén – kettéosztott Kosovska Mitrovicában a tartomány függetlenségéhez vezető utat kikövező Ahtisaari-terv ellen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.