Külföld

Bizalom és bizalmatlanság külföldön

admin
admin

2006. 10. 05. 07:14

A német kancellár saját kormányát mondatta le, a cseh patthelyzeten a bizalmi szavazás sem segített, az uniónak szintén nem egyszer szembe kellett már néznie a bizalom megrendülésével.

Bizalmatlansági indítvány

A bizalmatlansági indítvány során a parlamenti többség mandátumának lejárta előtt megvonhatja bizalmát a kormánytól. Általában parlamenti képviselők egy csoportja nyújthatja be, és a parlament többséggel szavaz róla. Elfogadása esetén a kormány elveszíti mandátumát, és – amennyiben a parlamenti erőviszonyok lehetővé teszik – új kormány alakul, vagy általános választások kiírására kerül sor.

Különleges formája a magyar alkotmányban is szereplő konstruktív bizalmatlansági indítvány. Ez csak az új miniszterelnök-jelölt megnevezésével együtt nyújtható be, aki az indítvány megszavazásával egyben megválasztott új miniszterelnöknek számít. A benyújtáshoz a képviselők legalább egyötödének aláírása szükséges. Az indítványról az Országgyűlés szavaz, az összes képviselő többségével.

Koalíciós patthelyzetek, politikai botrányok miatt kezdeményezett bizalmatlansági indítvány során számos külföldi kormány és nemzetközi testület bukott már el, de az is megtörtént, hogy a kormány önmagával szemben kért bizalmi szavazást a válsághelyzet megoldására.

Bizalmi szavazás döntött kedden este Csehországban Mirek Topolánek kisebbségi kormányáról is, ám a voksolás nem hozott meglepetést: kevésnek bizonyultak a kormánypárti frakciók, így továbbra sincs felelős kormánya Prágának. A politikai válság a júniusi választásokat követően bontakozott ki, mivel a 200 tagú cseh képviselőházban a jobbközép koalíció és a szociáldemokratákból valamint kommunistákból álló baloldal egyaránt 100-100 mandátumot szerzett. Miután most az ideiglenes kormány a bizalmi szavazáson elbukott, ezért le kell mondania, és ügyvezető kormányként fogja irányítani az országot. Hogy milyen hosszú ideig, azt az államfő fogja eldönteni, a képviselőházi választásokra legkorábban tavasszal kerülhet sor.

A mérleg nyelve: a radikális pártok

Hazánkhoz némileg hasonló helyzetbe került Lengyelország tavaly novemberben, a miniszterelnök itt is bizalmi szavazást kért magával és kormányával szemben. Kazimerz Marcinkiewicz azonban nem külső nyomásra döntött a voksolás mellett, hanem rögtön a kormányalítást követően be akarta bizonyítani, hogy megfelelő külső támogatottsággal rendelkezik az ország irányításához.

Lengyelországban a 2005-ös választások után hárompárti kisebbségi kormány alakult, a két legnagyobb párt, a győztes konzervatív-populista Jog és Igazságosság Pártja (PiS) és a második helyezett jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) közötti koalíciós tárgyalások ugyanis zátonyra futottak. A válságot a Kaczynski-ikrek által vezetett PiS azonnali kormányalakítással orvosolta, melyhez azonban a koalíciós tárgyalások sikertelensége miatt a radikális kis pártoktól (Önvédelem, Lengyel Családok Ligája) kért külső támogatást. Kazimierz megnyerte a bizalmi szavazást a varsói parlamentben, így a kisebbségi kormány a helyén maradhatott. Hosszú életűnek azonban semmiképp sem lehet nevezni, hiszen a kormány azóta ismét válságba került, miután a mezőgazdasági miniszter eltávolításával darabjaira hullott a koalíció.

A kormány bukása

Ukrajnában súlyos nemzetgazdasági válság okozta a bizalom megingását, ami a kormány bukásához vezetett, miután 2006. januárjában a törvényhozás megvonta a bizalmat Jehanurov kormányától az orosz Gazprommal kötött gázmegállapodás miatt. A kilenc hónapig húzódó konfliktus azután robbant ki, hogy a Gazprom piaci árképzésre hivatkozva közel ötszörösére emelte az Ukrajnának eladott földgáz árát. Az ukrán parlament az Oroszországgal kötött gázmegállapodás miatt elfogadta a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.

A 450 fős parlament 250 képviselője támogatta a kormány menesztését célzó indítványt. Jurij Jehanurov az új miniszterelnök kinevezéséig ügyvezető kormányfőként látta el feladatát egészen a március 26-án megtartott parlamenti választásokig, amikor pártja, a Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk tömörülése váratlan vereséget szenvedett.

Sikkasztási botrány miatt buktak

Gazdasági visszaélések miatt a kormánynak Kanadában is távoznia kellett, igaz a döntés nem érte váratlanul a politikai élet szereplőit. Az ellenzék vezetői egy nagyszabású sikkasztási botrány miatt 2005 novemberében bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a 17 hónapja hivatalban lévő Paul Martin kisebbségi, liberális kormánya ellen.

A szavazáson mindhárom ellenzéki párt a kormány ellen szavazott, így mivel kisebbségi kormányról volt szó, ez elég volt ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítványt a képviselőház elfogadja. Ennek eredményeképpen a parlamentet feloszlatták és új választásokat írtak ki.

Bizalmi szavazás

A hazai jogrendben is létezik az úgynevezett bizalmi szavazás. Ezt a kormány is felvetheti a miniszterelnök útján – kérheti egyúttal, hogy egyes előterjesztése feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Egyik esetben sem kell új miniszterelnök-jelöltet állítani. Ha a képviselők legalább felétől nem kapnak bizalmat, a kormány köteles lemondani. Ezt követően a köztársasági elnök, mérlegelést követően egy új személyt jelöl ki miniszterelnöknek.

Helyi vereség után előrehozott választás

Más volt a helyzet Németországban, ahol Gerhard Schröder a tartományi választásokon elszenvedett történelmi vereség után úgy döntött, hogy megbuktatja saját kormányát. A kancellár úgy vélte, hogy a reformok folytatásához azonban elengedhetetlenül szükséges a németek többségének egyértelmű támogatása, az új választások kiírása érdekében pedig bizalmi szavazást kezdeményezett saját kormánya ellen.

Alkotmányos aggályai ellenére Horst Köhler államfő, miután a kormánypártiak fegyelmezetten megbuktatták kormányukat, őszre ki is írta az idő előtti választásokat, melynek eredményeképpen nagykoalíció kormányozza azóta is az országot.

EU: egyszer igen, egyszer nem

A bizalom hiánya azonban nem csupán egy-egy ország kormányát késztetheti lemondásra, távoznia kellett hivatalából 1999 szeptemberében a Jacques Santer által vezetett Európai Bizottságnak is.

Edith Cressonnak, a bizottság francia tagjának az Európai Bíróságon kellett felelnie hivatali ideje alatt hozott döntéseiért, miután bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek ellene korrupció gyanúja miatt. Az unió határozata szerint Cresson megszegte európai biztosi kötelezettségét és jogtalan előnyben részesítette számos ismerősét. Mivel az akkori oktatásügyi és kutatási biztos hiába került a bírálatok kereszttüzébe, és a sürgetések ellenére sem volt hajlandó lemondani, az egész Európai Bizottságot magával rántotta.

Néhány évvel később ismét bizalmi válság alakult ki az unióban. 2005 nyarán az európai parlamenti képviselők egy csoport bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a José Barroso által vezetett Európai Bizottság ellen. Az eljárást kezdeményezők szerint Barroso nem számolt be megfelelően arról, miért fogadott el 2004 nyarán egy több ezer euró értékű hajókirándulást egy üzletembertől, aki később jelentős uniós támogatáshoz jutott. Az Európai Parlament végül júniusban nagy többséggel elutasította a Barroso-bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.