A szociáldemokraták, a Baloldali Párt és a zöldek koalícióját alkotó pártokra összesen a választók 47,9 százaléka adná szavazatát, a konzervatív Mérsékelt Koalíciós Pártra, a liberális Néppártra, a Centrumpártra és a Kereszténydemokrata Pártra pedig 47,3 százalék – állapította meg a SIFO közvélemény-kutató intézet pénteken közzétett felmérése.
Felzárkózó jobbközép
Az elmúlt 74 évből 65-ben a szociáldemokraták kormányozták, így különösen nagy jelentőségű a jobbközép ellenzék felzárkózása. Vasárnap a parlamenti képviselők választásával egy időben önkormányzati választásokat és több népszavazást rendeznek.
A koalíció jelenleg kisebbségben kormányoz, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (SAP), a Zöld Környezetvédő Párt (MpG) és a Baloldali Párt (VP) együtt 144 hellyel rendelkezik a 349 fős parlamentben. A pénteken ismertetett felmérés szerint a parlamentbe bejutott hét párt mindegyike ezúttal is elérné a négyszázalékos bejutási küszöböt.
A jólét mögötti gazdasági problémák
Göran Persson szociáldemokrata párti miniszterelnök a pártelnökök televíziós vitájában megismételte felhívását, amiben a konzervatív tábor minden pártjának a tömbök közti együttműködést ajánlott fel a választások utáni időszakra. A kormány élén tíz éve álló Persson a kampányban elsősorban a gazdaság élénkítését és a jóléti állam vívmányainak megőrzését helyezte a középpontba. A jó gazdasági mutatók mögött azonban komoly munkaerő-piaci problémák vannak –hívta fel a figyelmet az ellenzék legerősebb pártját képező konzervatívok vezetője, Frederik Reinfeldt.
A politikus szépítésnek nevezte az ötszázalék körüli hivatalos munkanélküliségi mutatót, szerinte valójában a munkaképes korú lakosság egyötöde nincs jelen a munkaerőpiacon, ennyien élnek különböző állami juttatásokból: munkanélküli segélyből, tartós betegség miatti segélyből, előnyugdíjból vagy átképzés, továbbképzés idejére nyújtott ellátásból.