Külföld

Máris autonómiát követelnek a montenegrói szerbek

admin
admin

2006. 05. 24. 12:12

Autonómiakövetelésekkel álltak elő a Montenegróban élő szerbek rögtön azután, hogy a minap a szerb-montenegrói államszövetségből való kilépését népszavazáson eldöntő adriai országot a nemzetközi színtéren elismerik független államként - derült ki egy szerb politikus horvát napilapnak adott, szerdán megjelent nyilatkozatából.

Az autonómiatörekvések között szerepel saját iskolák, kulturális intézmények és egyéb, kifejezetten “szerb” szerveződések létrehozása – mondotta Dobrilo Dedeic, a Szerb Néppárt (SNS) politikusa a Vecernji list című horvát újságban.

A sportegyesületeket is testvériesen fölosztjuk – jelentette ki az interjúban Dedeic. Montenegrói szerb pártok már korábban előálltak azzal a követeléssel, hogy a parányi köztársaságban működő közszolgálati rádiót és televíziót is föl kellene osztani két részre.

Elképzelésük szerint az adók külön sugároznának programot szerb nyelven és montenegrói nyelvjárásban. A szerbek aránya Montenegróban 31 százalék (200 ezer fő), a montenegróiak aránya Szerbiában élő montenegróiak aránya pedig 2,6 százalék (260 ezer fő).


Az albánok döntöttek?


A népszavazáson elért szoros eredmény kapcsán a kisebbségek szerepét vizsgálva egyes belgrádi lapok arra a következtetésre jutottak, hogy a referendum kimenetelét nem a montenegrói, nem is a szerb nemzetiségűek, hanem az albánok döntötték el.


Több lap is foglalkozik szerdán ezzel a témával, abból a meglátásból kiindulva, hogy az előzetes végeredmény 55,5 százalékos többséget mutat a Szerbiától való elszakadást támogatók javára, ami csupán félszázalékos előnyt, alig 1700 szavazatot jelent.

A legolvasottabb belgrádi napilap, a Vecernje Novosti szerdai írásában rámutat arra, hogy a népszavazás kimenetelében döntő szerepük volt a kisebbségeknek, mert az általuk lakott településeken a szavazási eredmények híven tükrözik az adott helység nemzetiségi összetételét. A függetlenségi eszme gyakorlatilag százszázalékos támogatást kapott ezeken a helyeken: négy szavazókörzetről van szó a bari járásban, háromról a beranei, hatról a podgoricai, négyről az ulcinji, illetve háromról a rozajei járásban. A három évvel ezelőtti népszámlálás szerint ezeken a helyeken szinte kizárólag albánok és bosnyákok laknak.


Míg a kisebbségek egyként a függetlenségre szavaztak, a montenegróiak az egyik vagy a másik lehetőséget választották – mutat rá a Novosti, amely szerint nemzetiségétől függetlenül mindenki élhet szavazati jogával, de a népszavazási eredményekből mégis látható, hogy Montenegró valójában milyen vonalak mentén megosztott.


A csalás gyanúja

A Press című napilap rávilágított arra, hogy Ulcinjban és Rozajéban négy órával az urnák zárása előtt mindössze 50 százalékos volt a részvétel, míg a végleges eredmény 80 százalék körül alakult. A lap szerint a helyi “hatalmasságok” valósággal kergették szavazni a helybélieket, és e városok döntötték el a közös állam sorsát: ha itt akár 5 százalékkal alacsonyabb lett volna a részvétel, az unionisták győznek Montenegróban.


A Kurir című bulvárlap azt állítja, hogy a népszavazás napján 14,5 ezer albániai lakos szavazott hamis igazolvánnyal. Autóbuszokkal és csónakokkal hozták őket Rozaje, Plav és Ulcinj környékére, és az akciót Mehmet Bardi, az Albánok Demokratikus Pártjának elnöke szervezte.

Az MTI tudomása szerint a népszavazást felügyelő külföldi és belföldi szervezetek tisztában voltak azzal, hogy a legnagyobb viták az albánok lakta kelet-montenegrói térségben kerekedhetnek, ezért a 3,4 ezer megfigyelő nagy hányada erre a térségre összpontosította tevékenységét. A nemzetközi szervezetek demokratikusnak és tisztának találták a népszavazást.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.