Külföld

Putyin, a „rakétacsörtető”

admin
admin

2006. 05. 11. 16:25

Putyin elnök szerdai országértékelő beszédét többen a militarizmus és a nagyhatalmi célok újjáéledéseként értékelték, de a szakértők egyetértenek abban: nincs szó a hidegháború felélesztése felé tett lépésről.

Az orosz elnök éves programadó beszédében a hadsereg fejlesztésére és a népességfogyás orvoslására összpontosított. Kijelentette, hogy még nincs vége az Egyesült Államokkal folytatott fegyverkezési versenynek: Oroszországnak erős haderőre van szüksége, hogy megvédje magát esetleges katonai támadásoktól, és ellenállhasson a kívülről jövő politikai nyomásnak – mondta.

Az a Financial Times Deutschland (FTD) szerint Putyin fegyverkezési versenyről beszélt, és bár ez nem egy új hidegháború kezdete, de az orosz elnök félreérthetetlen hatalmi igényt támaszt. Részben a hazai hazafias közönséget szólította meg, de szavai világosan szólnak a világ többi részének is, különösen a Nyugatnak. A szuperhatalom Szovjetunióval ellentétben Oroszország a jövőben sem fog globális hegemóniára igényt támasztani, ehhez még a gazdag nyersanyaglelőhelyek ellenére is hiányzik az ideológia, hiányoznak az eszközök.

Putyin számára arról van szó, hogy hosszú távra legalább a nagyhatalmi igényt fenntartsa. A részben szörnyen lepusztult katonai arzenál korszerűsítése ehhez éppúgy hozzátartozik, mint a kutatási beruházások és az erősebb családtámogatás – írta a Financial Times Deutschland, amely úgy látja: egy ideig úgy tűnt, hogy Oroszország egy nagyobb regionális hatalom rangjára süllyed le, de jött Putyin, hogy megakadályozza ezt a trendet, és sikereket is fel tud mutatni.

Nacionalista eltolódás

Az iráni nukleáris válság miatt nehéz helyzetbe került Moszkva külpolitikai zavarát és az országon belüli szűklátókörű nacionalizmus felerősödését tükrözte Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszéde – vélte Alexandre Adler francia külpolitikai szakértő. Az orosz vezető látszólagos magabiztossága Washingtonnal szemben Moszkva külpolitikai zavarát leleplezi több kérdésben is – mutatott rá a politiológus. Ezek közül szerinte a legfontosabb az iráni nukleáris válság, és abban az orosz és kínai pozíció Irán megsegítésére, amellyel Putyin azt is kockáztatja, hogy a Szentpéterváron négy hónap múlva esedékes Nyolcak (a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország) találkozóját az Egyesült Államok az utolsó pillanatban bojkottálja. A külpolitikai hangvételváltással és a belpolitikai kérdéseket illetően is az egyébként felelősségteljesen politizáló Putyint a hatalmon belüli keresztény-ortodox csoport egyre inkább nacionalista irányba tolja.

Nosztalgia a Szovjetunió iránt

Az orosz elnök jelenleg megpróbálja vegyíteni a tekintélyuralmi politikai vezetési stílust a piacgazdaság elemeivel, de ez nem kecsegtet sikerrel, csak nemzetközi elszigeteltséghez vezet, az orosz gazdaság teljesítménye pedig nem teszi lehetővé a hadikiadások és a szociális ráfordítások egyidejű növelését – fejtette ki az MTI-nek Radu Tudor, román katonapolitikai szakértő.

A bukaresti elemző elmondta: Putyin szerdai beszéde kapcsán szerinte nem lehet a hidegháború feléledéséről beszélni, hiszen Oroszország megpróbál ugyan demokratizálódni, bár nem minden ezirányú kísérletével sikerül meggyőzően bizonyítania szándékát. Olyan államról van inkább szó – vallja a szakértő -, amelyben a tekintélyuralmi intézkedések, az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltsága, valamint az állam erőteljes beavatkozása a gazdasági életbe még nagyon jellemző. A hidegháború feléledéséről azonban csak akkor beszélhetnénk, ha Oroszország ismét az egykori Szovjetunió rendszeréhez térne vissza, vagyis olyan diktatúrához, amely semmiféle szabadságjogot nem tűrne meg.

Tudor szerint jelenleg ez az ország a demokrácia és a diktatúra egyfajta keverékének tűnik. Teljes diktatúráról ugyan nincs szó, de aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségben Moszkva világpolitikai magatartása. Putyin e beszédéből ítélve úgy tűnik, hogy az orosz államfő nosztalgiát érez a letűnt Szovjetunió iránt – véli az elemző, aki szerint a Kreml ura mintha visszavágyná az egykori kommunista nagyhatalomra jellemző tekintélyuralmi vezetési stílust. Ezt viszont úgy szeretné megvalósítani, hogy keverné a piacgazdasággal.

Amerika a militarista

Sava Zivanov belgrádi Oroszország-szakértő nem világhatalmi szerepkörre való törekvést, hanem a külső beavatkozással és nyomásgyakorlással szembeni ellenállás szándékát olvasta ki Putyin orosz elnök szerdai országértékelő beszédéből. A belgrádi egyetem politikatudományi karának professzora és Oroszország-szakértője azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a putyini retorika messze volt a hidegháborús szónoklatoktól. „Putyin beszéde lényegében azt az üzenetet hordozza, hogy Oroszország immár önálló ország, mások nem szólhatnak bele belügyeibe, önálló külpolitikát folytat. Az orosz elnök országértékelő beszéde Oroszország függetlenségének és integritásának megőrzéséről szólt” – vélekedik Zivanov.

A belgrádi politológus nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy Putyin militarizálni szeretné az orosz társadalmat. Az amerikai katonai költségvetés ma is huszonötszöröse az orosznak, ezért nem Oroszországot, hanem csakis az Egyesült Államokat lehet militarizálással vádolni – jelentette ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.