Külföld

Többet szülne a magyar

admin
admin

2006. 02. 20. 15:35

A magyarok többsége több gyereket szeretne, mint ahányat végül valójában vállal, ám a különbség a legtöbb esetben nem fogható a karrierépítésre, sokkal inkább a jövőtől való félelemre, illetve a nevelés költségeire.

Az európaiak több mint fele legalább két vagy több gyermeket szeretne, a gyakorlatban azonban sokuk ennél kevesebbig jut el – összegzi felmérésének eredményeit a Dialog projekt, amely 14 jelenlegi vagy jövőbeli tagállam 30 ezer polgárának megkérdezésén alapul. Az ideálisnak tartott és a tényleges gyermekszám leginkább Lengyel-, Finn-, Észt- és Magyarországon, Cipruson, Litvániában és Hollandiában tér el egymástól.

Kedvetlenül

Néhány tagállamban azonban már erősen elterjedt, hogy sok pár egyáltalán nem akar gyereket, így a tervezett gyermekszám főleg Német- és Csehországban, Belgiumban, illetve Ausztriában alacsony. Ebben a négy országban 2 alá esett, különösen csekély a németeknél: csupán 1,75 a nőknél és 1,59 a férfiaknál, a statisztika ugyanakkor itt is alulmúlja a terveket, a németeknél száz szülőképes korú nőre 2005-ös adatok szerint 139 gyermek jut.

Ahol sokan egyáltalán nem akarnak gyermeket, ott nem lehet a családtámogatási eszközök bővítésétől remélni a kedvezőtlen demográfiai tendenciák megállítását, de még lelassítását sem – vélik a kutatók. Ezekben az országokban sokkal inkább a családi értékek előtérbe állítása, az attitűdök megváltoztatása lehet ajánlott.

Magyarország nem tartozik ebbe a csoportba: nálunk száz nő átlagosan 219 gyermeket szeretne, száz férfi pedig 190-et. A leginkább a lengyelek szeretik a gyerekeket: ott a nők átlagosan 2,33 gyereket terveznek, a férfiak 2,29-et. A valóság mind a  lengyelek, mind a magyarok esetében eltér a tervektől, hazánkban a száz szülőképes nőre jutó gyermek száma 132, míg Lengyelország esetében ez a szám alig több, csupán 139.

Mi miatt nem

Magyarországon és még öt másik tagállamban (Romániában, Észtországban, Szlovéniában, Cipruson és Németországban) a jövőtől való félelem akadályozza leginkább, hogy gyermeket (vagy egy további gyermeket) vállaljon valaki. Finnországban, Olaszországban és Hollandiában viszont ez a félelem sokkal kisebb szerepet kap, ezekben az államokban fontosabb oknak bizonyult, hogy a megkérdezettek túlságosan öregnek tartották magukat vagy partnerüket. (Egyébként éppen ezek az országok azok, Ausztriával és Belgiummal együtt, ahol viszonylag későn kezdődik a családalapítás is.) Litvániában és Lengyelországban viszont a gyermeknevelés magas költségei riasztják el leginkább az embereket a gyermekvállalástól, s Magyarországon is ez a második leggyakoribb ok (nem számítva azt a választ, hogy „már éppen annyi gyermekem van, amennyit szerettem volna”, ez ugyanis mindegyik országban a leggyakrabban említett ok a további gyermekek elutasítására).

Érdekes módon valamennyi országban a kevésbé fontos motivációk közé tartozik a további gyermekek elutasítását illetően a munkával vagy karrierrel való összeegyeztethetetlenség. Ugyanez érvényes az olyan indokokra, mint például az, hogy a gyermekkel „nem fogom tudni úgy élvezni az életet, mint eddig”, vagy hogy „fel kellene adnom a hobbimat”. A gyermekszám csökkenése úgy tűnik, nincs összefüggésben a házasságok számának csökkenésével. Miközben az elmúlt tíz évben a születések száma nagyjából stabilan, egy szülőképes nőre vetítve az 1,2-1,4 gyermek közötti sávban mozgott, addig a házasságon kívüli szülések aránya jelentősen emelkedett, és sok helyütt elérte a 30-40 százalékot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.