Nagyvilág

Bush megdorgálta Putyint

Bush Moszkvát bírálta a politikai hatalom központosítása miatt a Puszanban ma kezdődő APEC -csúcstalálkozón, közben Dél-Korea hátbatámadta Bush-t, amikor váratlanul bejelentette: kivonja Irakba küldött csapatainak egyharmadát.

Megnyílt az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 13. csúcsértekezlete pénteken a dél-koreai Puszanban. Az ülés kezdete előtt megtartott Bush-Putyin találkozón Irán és Észak-Korea volt a fő téma. A huszonegy állam- és kormányfő – köztük George Bush és Vlagyimir Putyin – egy tengeri blokáddal és 30 ezer rohamrendőrrel védett konferenciaközpontban tanácskozik a dél-koreai Puszanban. Az Ázsia-csendesóceáni térség államainak csúcstalálkozóján többek között a világkereskedelem helyzetéről, a terrorizmus elleni fellépésről, és a madárinfluenza elleni védekezésről is szó lesz.


Bush-Putyin találkozó

Az ülés kezdete előtt George W. Bush amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú találkozót tartott. Bush elnököt kettős cél vezérelte a megbeszélésen: elnyerni Putyin támogatását ahhoz, hogy Teherán ne tehessen szert atomfegyverekre, és közösen győzzék meg Észak-Koreát arról, hogy mondjon le atomfegyverkezési programjáról.

Bush egyúttal aggodalmának adott hangot az oroszországi politikai hatalom központosítása és Moszkva szándéka miatt, hogy felszámolja a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek tevékenységét, de szóba kerültek a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folytatott orosz csatlakozási tárgyalások is.

Washington nagyra becsüli Moszkva tanácsait és a közösen kiépített stratégiai kapcsolatot – jelentett ki Bush. Putyin válaszában kiemelte, hogy a két ország “gyakorlatilag minden kétoldalú és nemzetközi kérdésben folyamatosan kapcsolatban áll egymással”.

Az amerikai elnök röviddel a csúcstalálkozó megnyitása előtt találkozott a tíz államot tömörítő Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) hét tagállamának vezetőivel is, akiket arra szólított fel, hogy követeljék nagyobb határozottsággal az emberi jogok tiszteletben tartását a szövetséghez tartozó Mianmarban, amelyet Bush néhány napja “a brutalitás előretolt állásának” nevezett.

Engedményeket sürgetnek az EU-tól

A találkozón több résztvevő külön kiemelte, hogy az Európai Uniónak több engedményt kell tennie a mezőgazdasági támogatások és vámok kérdésében. Az EU-t arra is sürgették, hogy nyissa meg piacait az unión kívüli élelmiszer termékek előtt. Ez által azt remélik, hogy sikerül lökést adniuk az elakadt szabadkereskedelmi tárgyalásoknak a jövő havi hongkongi kereskedelmi csúcs előtt –írja a BBC.

Váratlan bejelentés Bushnak Dél-Koreától

A csúcs kezdete előtt nem sokkal Dél-Korea bejelentette, hogy kivonja Irakba küldött csapatai egyharmadát, azaz 1000 főt.

Egy Bush elnökkel utazó fehér házi illetékes úgy nyilatkozott, hogy Washingtont nem tájékoztatták a döntésről. Csütörtökön Bush elnök még méltatta Dél-Koreát az iraki háborúban való részvétele miatt.

Több ezren tüntetnek a liberalizáció ellen

Az APEC kétnapos csúcstalálkozóján Bush mindenekelőtt a világkereskedelem liberalizálása ügyének próbálja megnyerni az ázsiai államokat, ami ellen tüntetők ezrei tiltakoztak pénteken a puszani tanácskozás helyszínének közelében.

A békés megmozdulást mezőgazdasági termelők vezették, akik a hazai rizspiac megnyitásától megélhetésüket féltik, miután a liberalizáció négyről nyolc százalékra emelné az Egyesült Államokból érkező import rizs arányát Dél-Koreában. A rizskereskedelem tervezett liberalizációja elleni tiltakozva előző nap megölte magát egy parasztasszony Dél-Koreában. A múlt héten egy 38 éves gazdálkodó követett el öngyilkosságot hasonló okból.

A csúcstalálkozó résztvevői várhatóan jóváhagyják a terrorizmus elleni küzdelemről a külügyminiszteri értekezleten elfogadott nyilatkozattervezetet. Értesülések szerint szó lesz az észak-koreai atomfegyverkezési program leállítására tett erőfeszítésekről, valamint a madárinfluenza és a természeti katasztrófák elleni új kezdeményezésekről is.

Az APEC 21 tagállama – Ausztrália, Brunei, Chile, Dél-Korea, az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Hongkong, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Pápua Új-Guinea, Peru, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Új-Zéland és Vietnam – a világ lakosságának 45 százalékát és a világgazdaság 57 százalékát képviseli.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik