Szlovéniában nincs politikai feszültség, magas az egy főre jutó GDP, sikeres a piacgazdaság. Furcsa. Mintha nem is délszláv országban járnánk. Nem is ott járunk, mert a szlovénok nem déli szlávok: annak idején az északi szállásterületekről érkeztek. A nyelvük is eltér a poszt-jugoszláv térséget uraló szerb-horvát variánsoktól.
Ennél persze lényegesebb talán, hogy sorsuk évszázadokig osztrák örökös tartományi létre kötelezte őket. Jórészt mentesek voltak a török hódoltságtól, s volt módjuk eltanulni a nyugatias munkakultúrát. Ezt a szerb-horvát dominancia alatt eltöltött Jugoszláv évtizedekben sem felejtették el. A délszláv háborút szinte egyedüli poszt-jugoszláv utódállamként elkerülő Szlovénia ma csendes, de a ritkán szivárgó hírek céltudatos térségi szerepvállalást sejtetnek.
Viták Horvátországgal
Egyelőre nincs megoldás a szlovén területen fekvő Krsko-i atomerőmű horvát tulajdonrészének kivásárlására, nem rendeződött a ljubljanai bankok horvát betéteseinek sorsa, a Pirani-öbölben pedig rendszeresek az összetűzések a horvát parti őrség és a szlovén halászok között.
A nyugat-balkáni befektetések kétharmadát Szlovénia tudja magáénak. A szlovén gazdasági dominancia a poszt-jugoszláv államok körében olyannyira hangsúlyos, hogy Ljubljana már nemcsak a kétoldalú kapcsolatok felújítását ajánlja a nyugat-balkáni országoknak, így a korábban vezető szerepre törő Szerbia és Montenegrónak is, de nemrégiben a harmadik piacokon való közös megjelenés lehetőségét is megpendítette.
A szlovén gazdasági segítséget még a Szerbiánál, Montenegrónál jóval kedvezőbb helyzetben lévő, s az európai uniós tagságra is esélyesebb Horvátország sem utasíthatja el. Annak ellenére sem, hogy három súlyos kérdésben is szinte feloldhatatlan a vita Szlovéniával. Ezek a politikai konfliktusok sem akadályozták azonban, hogy tavaly decemberben az adatcseréről írjon alá megállapodást a ljubljanai és a varazdini tőzsde.
A horvát lapok arról is beszámoltak, hogy a tervek szerint az adatcsere csupán egy lépés a két piac összekapcsolása felé vezető úton. Az együttműködési megállapodás aláírása előtt két nappal mutatják be Varazdinban azt az új kereskedési rendszert, amelyet a ljubljanai tőzsdétől vásároltak. A szlovén börze a horvát mellett a jövőben a macedón, a bosnyák és a montenegrói piacot is bekapcsolná az információs rendszerébe.
Szlovén háziverseny a hvari szállodákért
A nyomasztó szlovén gazdasági jelenlétre jellemző a horvátországi Hvar szigetén lévő szállodák privatizációja. Kisebb kormányválságot idézett elő Zágrábban, hogy a részvénycsomagot egy szlovén cég nyerte el.
Végül egy bírósági döntés megakadályozta az ügyletet és a kormány is egyben maradt. Elemzők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben a dalmáciai közvélemény felzúdult azon, hogy egy szlovén cég nyerte meg a tendert, a második helyezett pályázó is ljubljanából érkezett.
Belgrád sem kerülheti el a sorsát
A régi Jugoszláviában vezető szerepet játszó Szerbia sokáig ellenállt a szlovén gazdasági erő kísértésének. A múlt évben mind a ljubljanai, mind a belgrádi lapokban címlapsztori volt, hogy vajon a szerb vagy a szlovén fél hibájából hiúsul meg rendre a két ország közti szabad kereskedelmi megállapodás. Utóbb aztán kiderült, hogy a szerbiai gazdaság nem elég felkészült arra, hogy teljesen megnyíljanak a határok, mert az európai minőségű szlovén áruval nem képes felvenni a versenyt.
Ugyanakkor a szlovén befektetésektől mégsem tudtak elzárkózni. Jellemző, hogy Belgrádban az első hipermarketet a szlovén Merkator cég nyitotta meg. A tömeghisztériával kísért eseményről a BBC is tudósított. A beszámoló szerint korábban Magyarországra kellett utazniuk az Észak-Szerbiában élőknek, ha hasonló áruválasztékkal akartak találkozni, mert a belgrádi áruházakban legfeljebb 6-7 ezer féle áruból lehet válogatni, ezzel szemben a Merkator 30 ezer különböző árucikket kínál.
Az osztrákok strómanja
A szlovén térségi befolyásszerzés gyakori formája az osztrák cégekkel közösen vagy azok leányvállalataként történő fellépés. A Nyugat-Balkánon szintén erős pozíciókat kiépítő osztrák gazdaságnak a történelmi együttélés nyomán is hagyományos hídfőállása Szlovénia.
Jól példázza ezt, hogy az OMV kőolaj-, földgáz- és vegyipari konszern szlovén leányvállalata néhány hete nyitotta meg első kilenc benzinkútját az Ausztriának és Szlovéniának egyaránt fontos piacot jelentő Bosznia-Hecegovinában. Az 50 százalékban szlovén tulajdonú Istrabenz négy országban, összesen 210 benzinkúttal van jelen, ebből 101 Szlovéniában, 70 Olaszországban, 30 Horvátországban és 9 Bosznia-Hercegovinában van.
