Külföld

Széles sávban a forint – Szabadabb lebegés

admin
admin

2001. 05. 08. 12:06

A jegybank alapvetően változtatott a több mint hat éve működtetett árfolyamrendszeren. A széles intervenciós sáv erősíti a forintot, és így mérsékli az inflációt - remélik. De így lesz-e?

Váratlanul meglépte a jegybank, ami már régóta a levegőben lógott: a múlt csütörtökön plusz-mínusz 15 százalékra szélesítette ki az eddigi szűk, pozitív és negatív irányban mindössze 2,25 százalékos ingadozást megengedő árfolyamsávot. A középárfolyamot továbbra is az euróhoz képest, a forintot havi 0,2 százaléknyival leértékelve állapítják meg – siettek leszögezni. A lépés lényege az, hogy így elvileg sokkal nagyobb a lehetséges árfolyam-ingadozás anélkül, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötelezettséget vállalna a beavatkozásra. Az új szabályok szerint a dollár árfolyama fölfelé is, lefelé is 44,90 forinttal ingadozhat az eddigi 7,50 helyett.

A sávszélesítés időzítése meglepetés volt – számolnak be egybehangzóan az elemzők. Azt persze, hogy régebb óta kialakult egy ilyen várakozás, jól mutatja: a forint folyamatosan a sáv erős széléhez tapadt, ami az MNB-t komoly devizavásárlásokra késztette az eddigi szűk sávos szisztémában. “A devizaátváltás meghaladta az egymilliárd eurót, ami nagyobb a tavalyi hasonló időszakbeli konverziónál” – mondta el a Figyelőnek Járai Zsigmond jegybankelnök. A sávszélesítéstől azt várják, hogy “néhány százalékkal erősödik a forint”. Ez pénteken, a széles sáv premierje napján egyelőre igazolódott, hiszen a forint záráskor 4,1-4,2 százalékkal többet ért a középárfolyamnál, és így csaknem 2 százalékkal erősebbnek bizonyult, mint a szűk sávú rendszer utolsó napján.

Mérsékelhető-e az infláció a sávszélesítéssel? ZSOLDOS ISTVÁN,

a ConCorde Értékpapír Rt. vezető közgazdásza, aki az utóbbi időben sűrűn szorgalmazta a sávszélesítést, sőt a forint euróhoz kötését (Figyelő, 2000/9. szám), most igen derűlátó: a következő 9-12 hónap alatt 5 százalékos felértékelődést vár, ami szerinte egyenesen 2-3 százalékkal mérsékli az inflációt.

TÖRÖK ZOLTÁN, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza is úgy látja, így már teljesülhet a kormányzati inflációs előrejelzés és a forint a sávközéptől az erős oldalon 4-5 százalékon stabilizálódhat.

VOJNITS TAMÁS, az OTP Értékpapír Rt. elemzője szkeptikusabb, szerinte egyszeri jótékony hatás mindenképp elkönyvelhető a mostani felértékelődés miatt, de a továbbiak már a gazdaságpolitika hitelességététől függnek. Ő a forint esetleges 5 százalékos erősödésétől sem vár több inflációfékezést 1,5-1,8 százalékpontnál.

ANTAL LÁSZLÓ, a Magyar Külkereskedelmi Bank közgazdásza szerint nem szabad összefüggést keresni a sávszélesítés és a pénzromlás alakulása között. A kezdeti felértékelődés kétségtelen, ám érvelése szerint épp a széles sáv miatt az ellentétes irányú árfolyammozgás kockázata is megnő. Sokkal inkább arról van szó, hogy a csúszó leértékelés április eleji – szerinte elsietett – lassítását a magas infláció miatt nem követhette kamatcsökkentés, és az árfolyammozgással az emiatt megbillent egyensúlyt állítják úgy-ahogy helyre.

AKAR LÁSZLÓ, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója igen szűknek tartja azt a termékkört, amelynek drágulását befolyásolhatja az árfolyam-politika – leginkább a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek jöhetnek szóba -, közben az élelmiszerek, a szolgáltatások továbbra is attól függetlenül drágulnak.

A hazai valuta erősödését közvetlenül a kamatprémium idézte elő: a sávszélesítés előtt évi mintegy 3,5-4,0 százalékponttal többet lehetett keresni a forintbefektetéseken, mint a külföldi pénzbelieken. Többen a rövid lejáratú papírok hozamának emelkedésére számítanak, hiszen az árfolyam-kockázat erőteljesen megnő. Pénteken máris megugrott a határidős devizaforgalom a Budapesti Árutőzsdén, és a kormány e téren a külföldiek részvételét egyelőre tiltó szabályok liberalizálására készül, mégpedig rendeleti úton – tudhattuk meg.

A cél az infláció fenntartható csökkentése – indokolja meg a jegybanktanács a kormánnyal egyeztetett lépést. Az inflációfékezés azonban tavaly megtorpant, az élelmiszerek és szolgáltatások drágulása az idén is kockázatokat rejt, ezért indokolt a monetáris feltételek szigorítása – teszik hozzá. De vajon mérsékelhető-e az infláció a sávszélesítéssel? Erről megoszlanak a vélemények (lásd külön). A kérdést az dönti el, tartós lesz-e a forint erősödése, amely az olcsóbb importon és a kedvező várakozásokon keresztül is fékezheti az inflációt.

Bár a kamatpolitika mozgástere elvileg megnő, az elemzők e téren is inkább mozdulatlanságot várnak. A kamatemelést politikai okból tartják kivihetetlennek, a csökkentést az amúgy sem rózsásan alakuló hazai megtakarítások teszik ésszerűtlenné. Zsoldos István az infláció fékeződéséhez képest késleltetett kamatcsökkentést tart valószínűnek. Akar László szerint “komolytalan” a 0,2 százalékos havi leértékelési ütem fenntartása, ami napi 0,066 százalékot jelenthet, miközben az árfolyamsáv 15 százalék. Török Zoltán viszont úgy véli, a csúszó leértékelésnek még van “üzenetértéke”. Járai és Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: legkésőbb a jövő év elején megszűnik a csúszó leértékelés. Ez pedig az ERM 2 rendszer egyoldalú (az Európai Központi Bank intervenciós kötelezettsége nélküli) vállalását, azaz az euróhoz kötött, plusz-mínusz 15 százalékkal lebegő hazai valuta alkalmazását jelenti.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.