Húsvéthétfőn, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa. Utódját a május 7-én összeülő konklávén választja ki soraiból a bíborosi kollégium: összeszedtük, mit érdemes tudni a folyamatról, és ki követheti a pápai trónon Szent Péter 266. utódaként az argentin reformpápát.
Kiből lehet pápa?
A katolikus egyház kánonjoga szerint a pápának nem feltétlenül kell bíborosnak, püspöknek vagy papnak lennie. Bármely megkeresztelt, római katolikus férfi pápává választható, a gyakorlatban azonban 1379 óta minden egyházfő a bíborosi kollégiumból került ki. A bíborosok a pápa által személyesen kiválasztott püspökök és érsekek a világ minden tájáról, akik skarlátpiros reverendát viselnek annak jeléül, hogy hajlandók vérüket adni a pápáért és az egyházért. Ők felelősek a Vatikán kormányzásáért is abban a néhány hétben, amíg a Szentszék élére új vezetőt nem találnak, de azokkal a döntésekkel, amelyeket csak a pápa hozhat meg – például a püspökök kinevezése és a püspöki szinódus összehívása – meg kell várni az új egyházfőt. A „miniszterelnöki” funkciókat az egyház camerlengója, jelenleg az ír Kevin Joseph Farrell látja el, aki a pápaválasztást is felügyeli.
A sede vacante (széküresedés) időszakában a bíborosok szinte naponta összeülnek, hogy az úgynevezett általános kongregációkon megvitassák az egyház dolgait, és felkészüljenek az új pápa megválasztására, a konklávéra. A kollégium jelenleg 253 bíborosból áll, de közülük csak azok vehetnek részt elektorként a konklávén, akik még nem töltötték be a nyolcvanadik életévüket. Összesen 135 ilyen bíboros van, közülük 108 főt Ferenc pápa nevezett ki. Az előző egyházfő, aki az első volt a latin-amerikai térségből, globálisabbá tette a testületet, mint valaha:
A 12 évvel ezelőtti konklávén, amelyen Ferenc pápát megválasztották, 48 ország bíborosa vett részt, a mostanin mintegy 70 nemzet képviselteti magát. Ráadásul az előző pápaválasztáshoz képest az elektor bíborosok létszáma minden régióban nőtt, kivéve Európát és Észak-Amerikát.
