Közélet

Befagyaszthatják a Magyarországnak járó pénzek egy részét, és évekre szigorú uniós felügyelet alá kerülhetünk

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Hirtelen megváltozott a hangulat, és már úgy fest, nem fog megegyezni a magyar kormány és az Európai Bizottság az uniós forrásokról. A pénz egy részét így is megkaphatjuk, de a másik részét befagyaszthatják, és reformokat várnak el a kifizetéséért.

Újabb fordulat történt a szövevényes tárgyalássorozatban, amely a Magyarországnak járó uniós pénzek körül zajlik. A két fő kérdés, hogy

  • a hétéves költségvetésből járó kohéziós pénzek durván harmadát felfüggeszti-e az Európai Tanács,
  • illetve hogy megkapja-e Magyarország a Helyreállítási Alap nevű segélycsomagból neki járó részt.

Eddig úgy tűnt, mindkét ügyben jó irányba haladnak a tárgyalások, és Magyarország hamarosan hozzájuthat a forrásokhoz, még ha évekig szigorú felügyelet alatt marad is.

Ez most megváltozott. Az Európai Bizottság, úgy tűnik, azt javasolja majd az Európai Tanácsnak, hogy ne engedjék ki Magyarországot a kondicionalitási (jogállami) eljárás alól, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy befagyaszthatják három – az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési – operatív program forrásainak 65 százalékát. Ez körülbelül 3000 milliárd forintnyi eurót jelent.

A magyar kormány felháborodott azon, hogy az Európai Bizottság hivatalosan nem értesítette arról, hogy ez a döntés várható, csak egy háttérbeszélgetésen közölte brüsszeli újságírókkal. Ezért egy budapesti háttérbeszélgetést rendeztek válaszul, melyen Navracsics Tibor és Gulyás Gergely miniszterek, valamint Ágostházy Szabolcs uniós pénzekért felelős államtitkár beszélt arról, mennyiben érinti ez a döntés Magyarországot.

A rövid értelmezés az, hogy egyelőre semennyire, mert ha az a döntés születik meg, amelyről a brüsszeli és német lapok írtak, akkor 2024 közepéig változatlan mennyiségű pénz jön Magyarországra. Jövőre 7 milliárd euró.

Ennek a fele még az előző hétéves költségvetési ciklusból származik, ezeket csak jövőre hívhatjuk le. A másik fele pedig vagy olyan operatív programokból származik majd, amelyeket nem függesztettek fel, vagy olyanokból, amelyeket felfüggesztettek, de nem teljesen.

Teljesen ugyanis egyik program felfüggesztését sem javasolja a bizottság, ezeknél a források 35 százaléka pedig 2024 közepére fogyhat el.

Az Orbán-kormány abban bízik, hogy addig sikerülhet feloldani a maradék forrásokat is. Az viszont, hogy ez hogyan történhet meg, még kérdéses, mert ehhez tudni kellene, hogyan dönt a bizottság és a tanács.

A mostani hírek szerint 27 mérföldkövet határoznak majd meg, ezek között ott lesz a kormány eddigi 17 vállalása is, és lesznek köztük olyanok, amelyeket kötelező teljesíteni a kifizetésekhez.

Hogy miért gondolta meg magát az Európai Bizottság, nem tudni. Az bizonyos, hogy Navracsics Tibor szeptember közepén még arról beszélt: biztosra veszi, hogy miután a kormány teljesíti a vállalásait, nem lesznek pénzügyi szankciók Magyarországgal szemben. Igaz, utána viszont többször nyilatkozott arról, hogy a bizottság újabb követelésekkel állhat elő, és ez így is történt, a testület komoly változásokat vár el az igazságszolgáltatás terén.

Sejteni lehet, hogy egyrészt az Európai Parlament, másrészt az Európai Tanács – tehát a tagországok kormányainak képviselői – kezdtek el nyomást gyakorolni, mondván, hogy a magyar kormányt meg kell büntetni. A kormány szerint a vita most már egyértelműen politikai síkon zajlik.

Arra, hogy akkor a kormány is politikai válaszokat ad-e, nem feleltek egyértelműen a csütörtöki háttérbeszélgetésen. Arra utaltak ugyan, hogy az Ukrajnának szánt uniós támogatás ügyében lehet fordulat. Ez valójában egy hitel, amelyet az MFA+ nevű programon keresztül adna a magyar kormány, és ugyan mindenki úgy értelmezte a friss kormányrendeletet, amely felhatalmazta Varga Mihályt, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezdjen Magyarország és Ukrajna között a támogatás rendszeréről, hogy ez zsarolási alap, valójában ez lehet a megoldás is, hiszen december 6-án éppen Varga szavazhat erről a kérdésről az Európai Tanács pénzügyminisztereinek ülésén. Amint arról korábban már Orbán Viktor is beszélt,

a magyar kormány azt szeretné, hogy ne hitelfelvétel történjen, hanem a tagállamok dobják össze a pénzt, amit kölcsönként Ukrajnának folyósítanak.

A globális minimumadóval kapcsolatban kevesebb esély van változtatásra, de ezt sem zárták ki. Elhangzott viszont az, hogy

a tanárbérekre addig nem tudnak pluszpénzt adni, amíg az uniós források egy része fel van függesztve.

Arra a kérdésre, hogy a három operatív programból, amit részben felfüggesztenek, mennyi forrást szánnának erre, nem válaszoltak a kormány képviselői.

Az uniós gázársapka ötletét az Orbán-kormány akkor tudja támogatni, ha az ársapkás ár a beszerzési ár felett van, enélkül ugyanis szerintük nem ársapkáról, hanem szankcióról van szó.

Mindazonáltal a partnerségi megállapodást, amellyel a hétéves költségvetési ciklus nem befagyasztott forrásaihoz hozzáférhet Magyarország, hamarosan aláírhatja a kormány az EU-val.

Arról részleteket egyelőre nem tudni, milyen módon kérné számon a reformok teljesítését a kormányon az Európai Bizottság, az viszont már látszik, hogy a pénz befagyasztásával hosszú évekre politikai felügyelet alá helyeznék a magyar államot, és a bizottság folyamatosan javaslatokat tehet a jogállami normák fenntartására – cserébe Magyarország hozzáférhet a neki járó pénzekhez.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik