Közélet europoli

A Kúria nem érti, hogy az Európai Bizottság miért kifogásolja a bírák kirendelésének gyakorlatát

Az Európai Bizottság (EB) a bírák kirendelésének gyakorlatát kifogásoló felvetésének „nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze” – közölte a Kúria szerdán az MTI-vel.

A közlemény megfogalmazása szerint a Kúria csodálkozással értesült arról, hogy az Európai Bizottság a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban kifogásolta a bírák kirendelési gyakorlatát a magyar bíróságokon, így a Kúrián. A kommüniké különösen furcsának nevezte, hogy a kifogás mindössze néhány héttel azután merült fel, hogy az Országos Bírói Tanács áprilisban a kérdésről hatásköri vitát folytatott.

A Kúria meggyőződésének nevezte, hogy a

felvetésnek nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze.

Kifejtették: kétségtelen, hogy a kirendelés rendkívüli szolgálatteljesítési forma, amelyre elsősorban akkor kerülhet sor, ha előre nem látható vagy másképpen megoldhatatlannak bizonyuló átmeneti helyzet miatt valamelyik bíróság, így akár a Kúria azonnali segítségre szorul.

Kapcsolódó
Megindította Magyarország ellen a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság
Bár korábban szó volt arról, hogy Lengyelország is érintett lesz, ezt végül a döntéshozók nem tartották indokoltnak, így csak Magyarországgal szemben folyik majd az eljárás.

A magasabb fokú bíróságra, így a Kúriára történő kirendelés más esetben a bíró szakmai fejlődésének és tapasztalatszerzésének is eszköze, azaz a személyes gyarapodását szolgálja – folytatták.

A közlemény szerint mindkét eset átmeneti, belátható végű, határozott ideig tartó intézkedés, a kirendeléshez pedig mindkét esetben a bíró egyetértése és a két érintett bíróság elnökének hozzájárulása szükséges.

Bármelyik nyilatkozat hiányában a kirendelésre nem kerülhet sor, vagy annak visszavonása esetén a kirendelést meg kell szüntetni,

jelezték.

Felidézték, hogy az elmúlt években valóban több bírót rendeltek ki a Kúriára. Ennek okaként a közleményben a koronavírus-járványt jelölték meg, amely „kihatással volt nemcsak a bírósági ügyérkezésre, de az igazságszolgáltatási álláshelyek megpályáztathatóságára is”.

Beszámoltak arról is, hogy amint a járványhelyzet lehetővé tette, a Kúria – a nyilvánosan hozzáférhető bírói álláspályázati felhívásokból megismerhetően – folyamatosan intézkedett a bírói álláshelyek betöltéséről és ezzel együtt a kirendelések megszüntetéséről.

Tény persze az is, hogy a pályázatok kiírása után »független« szervezetek azonnal megfogalmazták a vádat, hogy a Kúria bírói állományának kicserélése történik,

írták, hozzátéve, hogy az álláspályázatok kiírása jelenleg is folyamatos.

A Kúria közölte azt is, hogy a következő két hónapban, még a nyári ítélkezési szünet előtt náluk megszűnik az utolsó hosszú távú kirendelés is. „Ennek oka azonban nem a minden valóságot vagy észszerű alapot nélkülöző kritika, hanem a Covid-járványhelyzet aktuális szintje” – zárták a kommünikét.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik