Érvényesen és eredményesen zárult a köztársaságielnök-választás csütörtökön a parlamentben. A szavazásban 195 képviselő vett részt, 193 szavazólap került az urnákba. Ezek közül 5 volt érvénytelen, 188 pedig érvényes.
Mivel a Fidesz-KDNP-nek 133 képviselője van, a titkos szavazás alapján még négy képviselő támogatta a kormánypártok jelöltjét (gyaníthatóan a függetlenek és a nemzetiségi képviselő közül).
Az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata 9 óra 30 perckor kezdődött az államfőjelöltek 15-15 perces felszólalásaival. Novák Katalin a családjával érkezett, az ellenzéki pártok által jelölt Róna Péter mellett pedig Iványi Gábor is ott ült a páholyban, aki szintén a lehetséges ellenzéki jelöltek között volt. Az eredményt 11 óra 40 perc után nem sokkal hirdették ki.
A parlamentben ezt követően közösen énekelték el a Himnuszt, majd állva köszöntötték Novák Katalint, aki ünnepélyesen esküt is tett. Elsőként elődje, Áder János, majd Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese gratulált neki, és így tett Róna Péter is.
Novák Katalin május 10-én váltja majd Áder Jánost a Sándor-palotában.
A 44 éves, közgazdász és jogászi végzettséggel is rendelkező Novák 2014 és 2020 között család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2020-2021-ben családokért felelős tárca nélküli miniszter volt. 2017 és 2021 között a Fidesz alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő.
A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter, akinek lemondását követően eddigi feladatai Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerültek, beszédében szót ejtett a jövőbeni feladatairól és élesen bírálta az oroszok támadását Ukrajna ellen.
Ma köztársasági elnököt választ az ország. A legtöbb magyar ember számára ez egy átlagos csütörtök. Felkel, óvodába, iskolába viszi a gyerekeket, legfeljebb az esti híradásokból értesül, hogy új köztársasági elnöke lett az országnak. Önöknek joguk van tudni, hogy ki az az ember, akire szavazhatnak, milyen mondanivalója van a magyarok számára
– kezdte beszédét.
Ezzel folytatta volna, ha „nem rúgta volna ránk az ajtót a háború.”
Az az Oroszország indította háború, ami érthetetlen, megmagyarázhatatlan. Éppen kezdtük visszanyerni a szabadságunkat, újra tudtunk örülni egymásnak, amikor elszabadult ez a másik, pusztító vírus a szomszédunkban
– fogalmazott.
Múlt héten Kárpátalján járt azért, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik az ottmaradás mellett döntenek, legalább olyan fontosak, mint akik elmenekültek.
Arról beszélt, a bajban összefogást látunk, ebben békeidőben is nagy szükségünk lenne. Ezrek nyitják meg otthonaikat a rászorulók előtt. A válsághelyzetben sokat tapasztalt kormány sokat fordít a katasztrófa mérséklésére. Úgy fogalmazott: nincs rosszabb egy háborúnál, lángba akarja borítani mindazt, ami értékes számunkra.
Nemzeti hitvallásunk kimondja, a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Most is erre van szükség
– mondta.
A magyarok békét akarnak, mi nők, nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét, mert ebben lehet tervezni, egymásra mosolyogni, fogalmazott. Ahogy Teréz anya mondta, a béke egy mosollyal kezdődik, idézte. A többség számára nem több a mai nap, mint a tegnapi volt, de számára kitüntetett nap, jelentette ki.
Amikor 20 éve igent mondott férjének, részben tudta csak, milyen egy életre szóló döntést hozni.
Ma egyvalaki úgy megy haza, hogy a következő öt évben életével munkájával megjelenésével tetteivel és ha kell, hallgatásával mutassa meg az ország valódi szép arcát, segítsünk megtalálni egymásban mi a közös
– mondta.
Szegedről jött, nagyszülei története nélkül nem lenne az, aki. Édesanyjától és édesapjától tanulta, amit ők is a szüleiktől kaptak, a tisztességet, becsületet, talpra állás képességét. Ezt tudással fűszerezték meg.
Mi bármikor tudjuk folytatni és újra is tudjuk kezdeni, fel tudjuk építeni, meg tudjuk erősíteni, ami a miénk. Amíg van szabad akaratunk, nem tudnak leigázni. A szuverenitás bölcsője a család. Erről soha nem leszek hajlandó lemondani
– közölte.
Tettekre készül, megőrizni házasságuk békéjét és családjuk biztonságát, erre törekszik elnökként is, elnökként is a békesség embere akar lenni. Annak a generációnak a tagja, amely békében válhatott nagykorúvá Magyarországon. Nem fogják megengedni, hogy a drágán szerzett függetlenségünkkel bárki orosz rulettet játsszon.
Magyarország soha sem lesz Svájc, nekünk a Balaton a riviéra, a Kékes a csúcs, a magyar a titkos nyelvünk, Bartók és Kodály zenében a trendünk, adottak a szomszédaink, Európához tartozunk és Európa hozzánk, ezen változtatni nem tudunk és nem is akarunk
– sorolta.
Itt állok a magyarok nyilvánossága előtt, tudom, honnan jöttem, ki vagyok és mi a dolgom. Felkészültem az előttem álló embert próbáló feladatra
– tette hozzá.
Az lesz a dolga szerinte, hogy abba a magasságba emelje nemzettársait, ahol megértés van, békesség és biztonság. Neki kell megjeleníteni az összetartózást elsősorban, de nem egyedül.
A családjához vezeti majd az első útja, de minél előbb elmenne lengyel barátaihoz Varsóba. Április 3. sorsdöntő pillanat, mindenkinek, minden magyarnak. Megválasztása esetén azon a fundamentumon fog állni, amit az alaptörvény jelent. Nem a hatályos jogrend lebontásán fog munkálkodni, hanem annak fenntartásán
– zárta a beszédét.
A köztársaság elnöki tisztség most messze nagyobb felelősséggel jár a szokásosnál – figyelmeztetett Róna Péter, az egyesült ellenzék köztársaságielnök-jelöltje az Országgyűlésben elmondott beszédében.
A közgazdász, jogász, üzletember, egyetemi oktató az alaptörvényre hivatkozva emlékeztetett az elnök kettős feladatára, mely szerint az kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszerkezet demokratikus működése felett. Ez szerinte minden nemzet létének sarokköve.
Most, hogy itt vagyunk megint egy véres háború közelében, amit mint a második világháborút, olyan hatalom indított, amelyet kormányunkhoz saját elmondása szerint szoros baráti kapcsolatok fűzik, hol van a megjeleníthető egység?
– kérdezte.
Róna szerint a második világháborúban a német birodalom csatlósaként vezetőink a végsőkig kitartottak, a pusztítás és a vérontás mellett. Most, amikor Oroszország háborúzik a szomszédos országban, megint képtelenek vagyunk nevén nevezni a tetteket. Szerinte ez azért van, mert félünk, szorongunk, mert tudjuk: közünk van a szomszédban történtekhez.
Róna Péter ezután újabb kérdéseket szegezett a hallgatóságához:
- A sorozatos megrázkódtatások tényleg kilúgozták volna erkölcsi ítélőképességünket?
- Melyik tragédia áldozatait kellene mellőznünk ahhoz, hogy létrejöjjön az a kifejezhető egység, amit az alaptörvény megkövetel a köztársasági elnöktől?
- Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól?
A ellenzéki jelölt később Romsics Ignác történészt idézve kifejezte azt a kérését, hogy magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson.
Szerinte ez úgy valósulhat meg, ha a nemzet a sokféleségből merít.
Ahogy a természet a maga erejét, szépségét és gazdagságát a sokféleségből meríti, mint ahogy a sokféleség pusztulása a környezet leépülésének oka, a társadalmi sokféleség a sikeres országok ismérve.
A sokféleség elnyomása pedig szerinte biztosan katasztrófához vezet. Róna ezért azt kérte, ne a sokféleség elnyomásából – a magunkfajta uralmából a a magukfajta felett – kovácsoljuk az egységet.
Róna szerint az elnök másik feladatában, az államszerkezet demokratikus működése feletti őrködésben sokat segítene, ha az alapörvény – amely mint hangsúlyozta érvényes törvény, ezért a rendelkezéseit be kell tartanunk – egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Az alkotmány feladata, mint mondotta, a politikai hatalom korlátainak kijelölése.
Egy demokráciában nem a kormány vagy a törvényhozás mondja meg, hogy saját maga mire jogosult, hanem a nemzet dönti el, mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak
– figyelmeztetett. Szerinte ezért nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem épp fordítva: az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Szerinte minden hatalom, még a legjámborabb is, szeretne szert tenni a lehető legnagyobb hatalomra. A bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya. Az alkotmány szerinte tehát nem a hatalom szervezeti és működési szabályzata, hanem megállapodás a nemzet és a hatalmon lévők között, amivel a nemzet felhatalmaz az ország ügyeinek intézésére a kijelölt korlátok között.
Amikor szinte az egész világot eluralja az erőszak, amikor járvány söpör végig, amikor a háború és a természet rombolása milliókat tesz földönfutóvá, amikor gazdasági válság egyre szaporábban és mélyebben követ gazdasági válságot, miben találunk enyhületet? Abban hogy lemondunk emberségünkről, méltóságunkról, a szeretetről, az igazságról, hogy aztán utat adjunk a gyűlöletnek?
– tett fel újabb szónoki kérdést a köztársaságielnök-jelölt.
A kihívásra az egyik válasz szerinte, hogy a hatalmat mindenre felruházzuk. Ez az illiberális válasz. Ez szembeszáll azzal a sokféleséggel, ami a természet és az emberi természet lényegét jelenti. Nem tiszteli az ember lelkiismeretének és szabadságának szuverenitását, hanem mindkettőt a hatalom szuverenitása alá rendeli – mondta. Szerinte ezzel szemben az a jó válasz, hogy ne csorbítsuk, ne rongáljuk azt, amiben a közös megegyezés már régen léterejött.
Óriási társadalmi megegyezés van Szent István óta abban, hogy mi, magyarok a Nyugathoz kívánunk tartozni. Nem Oroszország és Törökország a mi világunk, ahol a saját ellenzék fellépéseit is brutálisan, gyilkossággal és börtönnel torolja meg a hatalom. Hanem a keresztény és felvilágosult Nyugat a mi közösségünk. Anyagi jólétünket biztosítani tudjuk az Európai Uniós tagságunkkal, és biztonságunkat, szavatolja a NATO. Miért kellene mindezt félredobni egy orosz diktátor barátságáért?
– hívta fel a figyelmet az államfőjelölt.
Másfelől szerinte méltányosság nélkül nem lesz megbékélés. És megbékélés nélkül nem lesznek demokratikus intézmények. Szerinte ehhez az alapoknál kell kezdeni, azzal, hogy minden magyar szavazata pont annyit érjen, mint bármelyik másiké. Az nem elfogadható, hogy a mindenkori kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri. Az nem lehet, hogy az egyik könnyen eljut szavazni, a másik meg nem – sorolta. A társadalmi egyenlőtlenségek között kitért az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre is.
Az végképp nem lehet, hogy harminc állig felfegyverzett kommandós betörjön egy szegényeket ápoló jótékonysági alapítvány munkahelyére
– hozta szóba Iványi Gábor lelkész alapítványának NAV-ellenőrök általi lerohanását. Ezzel Róna Péter mintegy azt a gesztust gyakorolta, hogy játékba hozta azt a másik szereplőt, akinek a neve az egyesült ellenzék lehetséges köztársaságielnök-jelöltjeinek között komolyan is felmerült.
Visszatérve a társadalmi egyelőtlenségekre, Róna elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy minden hetedik honfitársunk mély nyomorban, napi 1750 forintból vagy még annál is kevesebből kénytelen ellátni az összes szükségletét, hogy a magyarok 74 százaléka jóval az Európai Unió szegénységi küszöbe alatt él, miközen mások „több milliárd forintos jachton napoznak örömlányokkal”. A szónok ezután tovább sorolta a társadalmi nyomorúság példáit: családok kilakoltatását, a devizahiteles károsultak nyomorát, a végrehajtók nyerészkedését, a tanárok polgári engedetlenségét és sztrájkokat a minimumért.
Róna azt mondta, a méltányosság, az igazságosság, az emberi méltóság védelme erkölcsi feladat. Anélkül a nemzet egységének látszata szerinte csak erőszakkal biztosítható. A végén kifejezte azt a reményét is, hogy mindezek ellenére még van esély, hogy megbecsült nemzete lehetünk Európának, amit meg fogunk valósítani.
Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat.
– zárta beszédét Róna Péter jogász, közgazdász, üzletember, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje.
Mivel Novák megválasztása borítékolható volt, ő lett ország első női államfője. Az már korábban kiderült, hogy férje megtartja jegybanki pozícióját first gentlemanként. A Republikon januári kutatása szerint Novákot kevesebben kedvelik, mint ahányan utálják.
Az ellenzék szerdán közleményben tudatta, nem tartják tisztességesnek, hogy néhány héttel mandátumának lejárta előtt a jelenlegi Országgyűlés fideszes többsége döntse el, ki töltse be a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki tisztséget.
