Uniós pénzből költöttek 1 milliárdot a NAT-on dolgozó szakértőkre

Márciusig 1,11 milliárd forintot költöttek szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv kidolgozása is zajlott – derült ki abból a közérdekűadat-igénylésből, amelyet a Magyar Narancs adott be a projektgazda Eszterházy Károly Egyetemnek.

Mint a lap írja, az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása” projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új NAT-ot megalapozó kutatások, itt készült el a NAT első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintot arra költenek, hogy felmérjék a pedagógusok digitális felkészültségét.

A Magyar Narancs felhívja a figyelmet arra, hogy kérdéses, mennyi hasznosul a szakértők munkájából. A kormány még 2017 márciusában bízta meg Csépe Valériát a NAT átdolgozásával, és 2018 augusztusában hozták nyilvánosságra a tervezetet, amelyet a szakmai szervezetek óvatos optimizmussal fogadtak. A kormány azonban közölte, hogy a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért annak, illetve a hozzá kapcsolódó kerettantervek átdolgozásával az EMMI háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg – emlékeztet a lap.

Még az Oktatási Hivatal által szerződtetett szakértők elől is titkolták a Nemzeti alaptantervet
A kormányzat kiadott 45 nevet, de közülük többen állítják: nem ők írták az alaptantervet, legfeljebb lektori feladatokat láttak el, de nem nagyon hallgattak rájuk, sőt nem is látták egyben a dokumentumot.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánlott videó mutasd mind

Egyelőre nem jut Európából Magyarországra influenza elleni oltás

A koronavírus-járvány második hulláma miatt nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is megnőtt az igény az influenza elleni védőoltás iránt, és minden ország védi a saját készleteit.  Egyes vélemények szerint az idei oltási kedvet látva 1,4 millió helyett 4 millió vakcinára is szükség lehet idehaza, azonban sem az import, sem az utángyártás nem tűnik könnyen járható útnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.